"Az általunk alkalmazott eljárás célja a minél több információ" - Interjú

Mit tehet az ember, amikor megtudja a hírt, a lesújtó diagnózis: rák. Bár az utóbbi években forradalmi változások zajlanak a betegség gyógyításában, sajnos sok beteg nincs tisztában a lehetőségeivel. A molekuláris diagnosztika és az erre alapuló célzott kezelési módszerek azonban új esélyt adhatnak a sikeresebb kezelésre. Az eljárásról az Oncompass Medicine alapító igazgatójával, Dr. Peták Istvánnal beszélgettünk. (x)

Célzott gyógyszeres kezelés. Az ember azt gondolná, minden kezelés célzott, hiszen egy konkrét betegségre irányul. Jól sejtem, hogy ez azért ennél bonyolultabb dolog?

Míg korábban a gyógyszerfejlesztések azon az elven alapultak, hogy próbáljunk ki véletlenszerűen minél többféle hatóanyagot és majd utólag ráérünk kideríteni, hogy mi miért hatott, addig a célzott gyógyszerek esetében ez pont fordítva van. Ezeket már eleve úgy fejlesztik ki, hogy előre meghatározzák a célpontot, amire az adott gyógyszert készíteni szeretnék. A gyógyszer célpontjának biológiai jelentősége ebben az esetben tehát már előre bizonyított, így már csak az a kérdés, hogy az adott problémára milyen hatóanyagot tudnak kifejleszteni.

A célzott gyógyszereknek két nagy csoportja van. Az egyik, amik azokra a génhibákra hatnak közvetlenül, amik miatt elkezdett osztódni a daganat. Bármilyen gént, aminek a hibája hozzájárul a daganat kialakulásához - akár serkenti, akár gátolja a sejtosztódást - gyűjtő néven driver géneknek nevezzük. A másik nagy csoport pedig az immunterápiák, amik szintén célzott gyógyszerek, csak egy olyan fehérje célpontra hatnak, amit a daganatok azért termelnek, hogy kikapcsolják az immunválaszt. Ezek segítségével viszont ezt újra aktiválni tudjuk.

Mindkét téren fantasztikus fejlődésnek lehetünk tanúi, hiszen míg korábban tíz év alatt 10-20 új gyógyszert fejlesztettek ki, úgy az elmúlt öt évben több, mint 60-at, tavaly pedig alig egy év alatt 15-öt. Ez a hihetetlen ütemű fejlődés pedig éppen annak köszönhető, hogy ismerjük a célpontokat, és tudjuk, hogy célzottan mire kell gyógyszert fejlesztenünk.

Honnan lehet tudni, hogy melyik a hibás gén, ami a daganatot okozza és mi a helyzet az áttétekkel?

Ma már ott tartunk, hogy az ismert 25 ezer génből "mindössze" 600 olyan van, aminek a hibája daganatot okoz. És bár ez még mindig soknak tűnhet, a jó hír az, hogy ez mégis egy véges számú lehetőség. Minden olyan betegségben, ahol ebben a kódban lévő hiba a betegség oka, az általunk is végzett DNS vizsgálat a molekuláris diagnosztika alapja. Ami az igazán nagy probléma, hogy egy génben több helyen is lehet mutáció. A vizsgálatok során azt kell kiderítenünk, hogy ezek közül melyik fontos és melyik kevésbé, illetve melyikre lehet célzott gyógyszeres kezelést adni vagy éppen nem.

A kiváltó génhiba általában az áttétekben is jelen van, hiszen onnan osztódik tovább a hibás gént hordozó sejt. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy fa ágait, de ha jól tudjuk kiválasztani az alapító mutációkat és arra adunk célzott kezelést, akkor ezzel együtt az összes áttét is eltűnhet.

Mit értünk precíziós onkológiai program alatt?

Ahhoz, hogy egy betegnél a fenti vizsgálatok megtörténjenek és személyre szabott kezelési stratégiában részesülhessen, egy komplett orvosi eljárássornak kell megvalósulnia. Ezt hívjuk precíziós onkológiai programnak. Ehhez a páciens kezelőorvosának egy olyan döntéstámogató eszközt adunk a kezébe, ami arra mutat rá, hogy az adott beteg daganata milyen célzott gyógyszerekre lenne érzékeny vagy éppen rezisztens.

A precíziós onkológiai ellátás tulajdonképpen nem más, mint a legjobb személyre szabott kezelési stratégia kiválasztása. Ez történhet célzott gyógyszerekkel, hagyományos (kemo-, sugár-, vagy immunterápia) módszerekkel, de ezek kombinációjával is. Ebbe beletartozik a beteg szempontjából felesleges kezelések elkerülése is, hiszen ez is nagyban növeli a túlélés esélyét. Statisztikailag bizonyított tény, hogy a legjobban azok a betegek járnak, akik célzott kezelést kapnak, detektált célpontra; a legrosszabbul pedig azok, akik rossz célpontra kapnak célzott kezelést. Náluk sokszor még azok a páciensek is jobb helyzetben vannak, akik nem kapnak semmilyen kezelést.

A jó hír azonban az, hogy egyre több lehetőségünk van a megfelelő gyógyszerek kiválasztására. Az Oncompass eljárás célja pont az, hogy ehhez minél több információt biztosítson. Kiderülhet, hogy az adott beteg esetében nem ott van a génhiba, ahol eddig gondolták, de kiderülhet az is, hogy jó helyre céloztak a kezelés során, csak nem a legmegfelelőbb gyógyszerrel.

Fotók: dr. Peták Csenge

Oldalak

  • 1
  • 2

Szólj hozzá Te is!