3+1 dolog, amit jó tudni az építkezés megkezdése előtt: íme a legnagyobb tévhitek

Hidegben el kell felejteni az építkezést, és sok vízre van szükség egy családi ház falainak felhúzásához? Vagy a modern kerámia tégla nem elég erős? Íme néhány fontos tény a Wienerberger jóvoltából, amelyekről talán még azok sem tudnak, akik mostanában kezdenek bele családi házuk kivitelezésébe.

1. A falazáshoz sok víz kell, előre kell gondoskodni a vízforrásról

Általános vélemény, hogy a falazáshoz rengeteg vízre van szükség, mert máshogy nem lehet a téglák kötőanyagát, a habarcsot elkészíteni. Ez már régen nem igaz! A kerámia téglák esetében ma már elérhető olyan megoldás, amely a tradicionális technológiákkal szemben, ebben a munkafázisban szinte nullára csökkenti a vízhasználatot. A hagyományos, habarcsos falazással egy átlagos méretű, 100 négyzetméteres családi ház falainak elkészítéséhez körülbelül 4200 liter ivóvízre van szükség. Ehhez képest ugyanez például a Porotherm Rapid rendszer esetében – amely többek között a milliméter pontosra csiszolt téglákra és Dryfix ragasztóhabos kötésre épül – mindössze 8 liter. Hogy ez mekkora megtakarítás valójában? Nos, talán elég plasztikusan mutatja ennek mértékét, hogy a fent említett különbség egy 4 fős család mintegy 5 (!) éves mosógép használatának víz szükségletét fedezheti.

2. Az üreges, ma kapható téglák nem elég erősek

Sokszor felmerül, hogy a ma kapható modern, többek között a hőszigetelés javítása érdekében „üregesre” készített téglák nem elég erősek és strapabíróak. Valójában a kerámia tégla formastabilitása, azaz alaktartása minden más megoldással összevetve kiemelkedően magas. A terhelés okozta alakváltozását tükröző kúszási száma ugyanis 0,75, míg ugyanez a betonnak és könnyűbetonnak több mint a duplája, 1,5-2. Az ennyire jó formastabilitás annak köszönhető, hogy az agyag téglát magas hőfokon kemencében égetik ki, így rendkívül szilárd kerámiává válik. A terhelés alatti alakváltozása ennek hatására az ismert építőanyagfajták közül a legkisebb. Ráadásul kiváló jellemzői vannak nedvességváltozáskor és nagy hőingadozáskor (pl.: tűz) is. Mindez magyarázza, hogy a kerámia téglákból miért lehet több emberöltőnyire szóló, tartós házakat építeni.

Lapozz, folytatjuk!

Fotó: 123rf