Járványügyi szakemberek jóslatai szerint jöhet rosszabb, mint egy újabb variáns

Két variáns is megállítható lett volna

A kutatás a légi közlekedés adatain alapult, amelyek az emberek nemzetközi mozgását követik, ez alapján jósolja meg, mi fog történni öt év alatt különböző vakcinaelosztási stratégiák esetén. Az egyenlőtlen oltáseloszlás az első évben a magas jövedelmű országokban a halálozás gyorsabb csökkenéséhez vezet, de a következő években az országok sebezhetővé válnának az újrafertőződéssel és a Covid újabb hullámaival szemben.

A kutatócsoport még a delta és omikron változatok megjelenése előtt kezdte meg a modellezést. „Mindkét új törzs közepes és alacsony jövedelmű országokból származik. Ha ezek az országok elegendő vakcinát kaptak volna a lakosságuk védelmére, akkor valószínűleg ezeket az új törzseket meg lehetett volna fékezni” – mondta el a kutatást vezető szakember.

A kutatás azt is megállapította, hogy amikor a gazdagabb nemzetek csak szomszédaiknak adományoztak vakcinát, az korlátozott előnyökkel járt. Csang állítja: jobb a globális elosztás a regionális elosztás helyett.

Jelenleg összesen 4,8 milliárd embert immunizáltak 10 milliárd adagnyi oltóanyaggal, alig több mint egy év leforgása alatt. Afrikában ugyanakkor az emberek mindössze 16 százaléka kapott legalább egy oltást. A vakcinaadományozás csak részben nyújthat megoldást erre a hatalmas egyenlőtlenségre: egyesek szerint az oltások gyártóinak le kellene mondaniuk szabadalmi jogaikról, hogy mindenkihez eljuthasson a vakcina.

Már csak azért is szükség lenne a nagyobb átoltottságra, mert egy epidemiológusok körében végzett nemzetközi felmérés szerint 88 százalék úgy véli, a sok országban tartósan alacsony oltási arányok valószínűbbé teszik a vakcinával szemben rezisztens törzsek kialakulását.

Fotó és leadfotó: 123rf