Mégsem annyira egészségesek ezek a kenyerek, mint hittük – A barna kenyér sem mindig az, aminek látszik

A kenyeret imádja a magyar ember, és egyre többféle van belőle a boltban. Azonban sok egészségesnek hitt kenyér nem is annyira az.

Vigyázz, hogy mit veszel le a polcról

A paraszti világban a kenyérsütés ünnep volt, közösségi esemény, amelyhez rituálék, hagyományok és tisztelet társult. A kenyérhez való viszonyt a méltóság jellemezte: ha leesett, megcsókolták, ha megmaradt, újrahasznosították. Ez a hozzáállás mára sokat változott, de a kenyér iránti szeretet továbbra is töretlen a magyarok körében.

A boltok polcain ma már szinte zavarba ejtő a választék. Fehér kenyér, barna kenyér, rozsos, tönkölybúzás, magvas, kovászos, gluténmentes, bio, paleo, a kínálat szinte végtelen. Ez a sokszínűség első látásra örvendetes, hiszen lehetőséget ad arra, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő típust.

Ugyanakkor a bőség zavara könnyen félrevezető is lehet. A csomagolásokon szereplő kifejezések – „teljes kiőrlésű”, „többmagvas”, „búzából készült”, „egészséges választás” – sokszor nem azt jelentik, amit elsőre gondolnánk. A kenyér, amit egészségesnek hiszünk, nem feltétlenül az.

Mire kell figyelned a vásárláskor, azt a galériánkban leleplezzük! Vannak kenyerek, amik egészségesnek tűnnek, de nagyon nem azok!

A modern táplálkozási trendek egyre inkább az egészséges életmód felé terelik a fogyasztókat. A szénhidrátok démonizálása, a gluténmentes diéták térnyerése, a „clean eating” mozgalmak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kenyér, az egyik legősibb emberi táplálék, újraértékelésre kerüljön. Sokan keresik az alternatívákat, a „jobb” kenyeret, amely nem hizlal, nem puffaszt, és lehetőleg még gyógyít is. De vajon létezik ilyen?

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF