Az ünnepi étrend problémái - Így étkezzünk okosan, de örömmel az ünnepekkor

Megjegyzendő, hogy a halételek a táplálkozásbiológiailag jótékony hatással rendelkező telítetlen zsírsavak forrásai is. Az állati és a növényi fehérjeforrások aránya megegyezik a megfelelően összeállított étrendben, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a növényi fehérjeforrások aránya az ünnepi étkezések során drasztikusan csökken, és azt csak a nagy cukortartalmú diós és mákos kalács pótolja bizonytalan arányban.

Zsír, zsír és zsír

A fehérjefogyasztás mellett a másik legnagyobb növekedés a zsírfogyasztásban figyelhető meg, ami alapvetően jellemző a magyar lakosság táplálkozási szokásaira, különösen az ünnepi konyhában. Nem csak a húsos, sült ételek jelentenek nagy zsírforrást, gondoljunk csak egy leveles pogácsa receptjére, amiben a liszt és a zsír azonos arányban szerepel.

A mértéktelen zsírfogyasztás – különös tekintettel a főleg telített zsírsavakat és sok koleszterint tartalmazó állati zsírokra – nagymértékben hozzájárul az egészségi állapot romlásához, hiszen az elhízás mellett a fentiek a legfontosabb kockázati tényezői a szív-ér rendszeri betegségeknek.

Legvégül a cukrok

A finomított cukrok fogyasztásának emelkedése zárja a sort. A táplálkozástudományi szakemberek javaslatai alapján a hozzáadott cukor mennyisége az étrend energiatartalmának maximum 10%-át adhatja. A karácsonyi és újévi finomságok hatalmas mennyiségű cukrot tartalmazhatnak, ami tovább rontja a táplálék-beviteli arányokat, s mellette kisebb összetett szénhidrát-fogyasztás figyelhető meg.

Ezek a hiányosságok – amik első olvasásra többletnek tűnhetnek – hozzájárulnak ahhoz, hogy néhány hét alatt akár 5–10 kg felesleg kerüljön ránk. Ha az ünnepeket nem a megszokott ruházatunkban töltjük (pl. kényelmes szabadidőruhában), még a derékszíj sem fog figyelmeztetni bennünket!