Az E-számok - Pontosan mi is van az élelmiszerekben?

A termék ára, eltarthatósága és származási helye - ezt a három dolgot szinte mindenki ellenőrzi mielőtt bármit is vásárolna. De a mi a helyzet a termék összetételével? Az összetevők alatt található E-számok rengetegétől sokan visszariadnak mostanában. De mik is azok az E-számok, és mit okoznak?

Mit takarnak az E-számok?
Az E-számok adalékanyagokat jelölnek, amelyek önmagukban nem élelmiszerek, de kis mennyiségben szándékosan hozzáadják az élelmiszerekhez, hogy azok kedvezően befolyásolják az adott élelmiszer érzékszervi, fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait.

Az adalékanyagokat a termék összetevői között az Európai jogszabályt követően Magyarországon is kötelező feltüntetni, minden összetevőt a receptúra szerint csökkenő sorrendben. Az Európai Unióban használatos E-jelöléseket használják hazánkban is. Eredetileg négy csoportra osztották őket:

• E-100-tól a természetes és mesterséges színezékeket
• E-200-tól a tartósítószereket
• E-300-tól az antioxidánsokat, savanyítószereket és emulgeátorokat
• E-400-tól pedig a sűrítőanyagokat, zselésítőszereket sorolták be.

Azóta már több mint 700 engedélyezett adalékanyag van forgalomban. Mielőtt egy adalékanyagot alkalmaznának, annak át kell esnie egy engedélyeztetési eljáráson, amin bizonyítani kell, hogy az anyag:

• a fogyasztók egészségét nem veszélyezteti,
• alkalmazása technológiailag szükséges,
• alkalmazása nem vezet a fogyasztó megtévesztéséhez.

Miért félünk tőle?
Az adalékanyagok között vannak természetesek és mesterségesek, ám az utóbbi fajtából több található. Ami nem természetes, attól az emberek többsége idegenkedik. Az adalékanyagok nagy része valóban nem egészséges dolog, de a szabályozások miatt csak nagyon kevés jut belőlük egy-egy termékbe. Az adalékanyag mennyisége nem haladhatja meg a kilónkénti 2 grammot.

Az adalékanyagok egészségkárosító hatását többen próbálták már bizonyítani, de még nem születtek értékelhető eredmények. Vannak olyan adalékanyagok, amelyekre egyesek érzékenyek lehetnek, ezek az érzékeny embereknél kínai vendéglő szindrómát vagy más allergiás reakciót okozhatnak.

Minél kevésbé "feldolgozott" vagy épp "kész" terméket veszünk, annál kisebb az esélye, hogy az elkészített étel hemzsegni fog az adalékanyagoktól. Az pedig tény, hogy friss nyersanyagokból és házi környezetben készült ételek egészségesebbek, mint nagyipari társaik.

Az adalékok használata elsősorban a gyártóknak szükséges. Számukra hasznos is, hiszen az adalékok:

• a terméket tetszetőssé, jobban eladhatóvá teszik (színezékek, fényező-, zseléző anyagok),
• új termékcsoportokat juttatnak a piacra ("light"-termékek) - segítenek leplezni a minőségi hibákat (ízfokozók, édesítőszerek, aromák),
• olcsóbbá teszik a termelést, hiszen a vegyipar szintetikus adalékaival drága alapanyagokat lehet kiváltani,
• növelik a termék elállóságát, térfogatát (tartósítószerek, tészta-kelesztőszerek, pelyhesítők),
• a termékbe építve vághatóvá teszik a vizet (például a parizernél)

Hogy kerüli vagy nem kerüli valaki az adalékanyagok fogyasztását, azt mindenkinek magának kell eldöntenie, hiszen az adalékanyagok nem károsak, ám ugyanakkor nem is biztos, hogy jót tesznek az egészségnek.