A második lehetséges ok a cirkadián ritmus felborulása. Ez az a belső biológiai óra, amely szabályozza az alvás-ébrenlét ciklust. Ha valaki rendszertelenül fekszik le, vagy gyakran változtatja az alvási időpontját – például hétköznap korán kel, hétvégén viszont sokáig alszik –, akkor a belső óra összezavarodik, és az alvás nem lesz pihentető. Ugyanez történhet akkor is, ha valaki éjszakai műszakban dolgozik, vagy gyakran utazik időzónák között. A stressz, a szorongás, a depresszió mind hatással vannak az alvásra. Ha valaki lefekvéskor nem tudja „kikapcsolni” az agyát, ha a gondolatok zakatolnak, ha érzelmi feszültség van jelen, akkor az alvás felszínes marad, és nem lesz pihentető. Ilyenkor gyakori az éjszakai forgolódás, a korai ébredés, vagy az, hogy az ember úgy érzi, egész éjjel csak „félálomban” volt.
Fotó: Pinterest - illusztráció
A második lehetséges ok a cirkadián ritmus felborulása. Ez az a belső biológiai óra, amely szabályozza az alvás-ébrenlét ciklust. Ha valaki rendszertelenül fekszik le, vagy gyakran változtatja az alvási időpontját – például hétköznap korán kel, hétvégén viszont sokáig alszik –, akkor a belső óra összezavarodik, és az alvás nem lesz pihentető. Ugyanez történhet akkor is, ha valaki éjszakai műszakban dolgozik, vagy gyakran utazik időzónák között. A stressz, a szorongás, a depresszió mind hatással vannak az alvásra. Ha valaki lefekvéskor nem tudja „kikapcsolni” az agyát, ha a gondolatok zakatolnak, ha érzelmi feszültség van jelen, akkor az alvás felszínes marad, és nem lesz pihentető. Ilyenkor gyakori az éjszakai forgolódás, a korai ébredés, vagy az, hogy az ember úgy érzi, egész éjjel csak „félálomban” volt.