Az egészséged bánhatja, ha az alufólia rossz oldalával csomagolod be az ételt?

Az interneten sokan beszélnek arról, hogy az alufóliának bizony van rossz oldala, és káros lehet, ha ezt használjuk.

Utánajártunk, van-e ebben igazság: matt, vagy fényes?

Az alufólia története egészen a 20. század elejéig nyúlik vissza. Bár az alumíniumot már az 1800-as években felfedezték, a fólia formájában való alkalmazása csak később vált lehetővé.

Anno 1910-ben egy svájci mérnök, Robert Victor Neher szabadalmaztatta az első hengerelt alumíniumfóliát, amelyet kezdetben csokoládék csomagolására használtak. A Tobler nevű berni cég volt az első vásárló, amely híres háromszögletű csokoládéit alufóliába csomagolta, és ezzel elindult valami, ami később a háztartásokban is gyökeret vert.

Az 1920-as és 1930-as években az alufólia fokozatosan teret nyert az élelmiszeriparban: vajat, kávét, cigarettát, gyógyszereket csomagoltak vele. A praktikus tulajdonságai miatt, mint a légmentes zárás, formázhatóság, hőállóság, egyre több területen megjelent.

Az 1950-es évektől kezdve az alufólia már nemcsak az élelmiszeriparban, hanem a konyhákban is jelen volt, először mint luxuscikk, később mint alapvető kellék.

Azonban mi az igazság abból, hogy a modern alufóliának van rossz oldala? Egészségtelen, ha abba az oldalba csomagoljuk az ételt? A galériánkban leleplezzük, hogy ez egy csúnya tévhit-e, vagy az igazság!

Az egyik leggyakoribb pletyka, amely az alufóliát övezi, az a kérdés, hogy vajon egészségtelen-e, ha „rossz” oldalával érintkezik az étel. Sokan úgy vélik, hogy a fényes oldal „veszélyesebb”, míg a matt oldal „biztonságosabb”. Mások éppen fordítva gondolják. A vita évek óta zajlik, és gyakran érzelmi alapon dől el – ki mit hallott, ki mit tapasztalt, ki mit olvasott egy fórumon. De mi az igazság?

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF