Három pasi, három est a Kompót Dumaklubban

Februárban és márciusban ismét a Kompót Dumaklub színpadára kerül három különleges est. Ricsifiú és Szobácsi Gergő elhagyva a várost, a vidéki életről mesél meghökkentő és kacagtató történeteket, míg Hajdú Balázs filozofikus magasságokba emelkedik (vagy mélységekbe ereszkedik) a tőle megszokott „pergő és lényegre törő” stílusban.

Három különleges est

Február 26-án Szobácsi Gergő lép a Kompót Dumaklub színpadára Bye-bye Budapest című estjével, melyben párhuzamot von a vidéki élet és a budapesti lét között. Harminchárom évnyi panelrabság után a humorista élete megváltozott, kis családjával vidékre költözött… Ez a döntés adta az ötletet új önálló estjéhez. Gergő, aki a vidéki lét tapasztalatszerzésének fázisában jár, és már rengeteg növényt sikerült megölnie tudatlanságának köszönhetően, új műsorában a budapesti és a vidéki életet hasonlítja össze. A mérleg serpenyőibe kerülnek mindkét életforma pozitívumai és negatívumai egyaránt. „A panelben egymás tetején élnek a családok, nagy a zaj, kicsi az intim szféra. Az ember azt hinné, hogy vidéken más a helyzet, csend van, béke és nyugalom – mondta el ízelítőül – ehhez képest itt állandóan fűrészelnek.” Az est vendége a Comedy Central tehetségkutatójában feltűnt Kővári Máté lesz.

Február 28-án Agrár wellnessel kényeztetheti magát, aki jegyet vált az estre. A nézők Kertész Ricsivel – azaz Ricsifiúval – pihenhetik ki a mindennapi stresszt, fáradtságot, és töltődhetnek fel a humorterápián. Ricsifiú elmeséli milyen a testedzés a sufniban vagy a legkedveltebb gyakorlatok síndarabbal és fűkaszával, és fény derül a szobabicikli értelmezésére a falusi közlekedésben. Ahogy Ricsifiú mondja: „a vidéknek saját sportja van, csak azokból nem rendeznek olimpiát. Ilyen a tyúkkergetés, a biciklitolás tápos zsákkal, meg a 100 méteres paré-tépkedés.” Történetek a nem mindennapi hétköznapokról két részben a Kompót Dumaklubban, este héttől.

A rurális kalandok után Hajdú Balázs is közönség elé áll március 14-én egy időtlen, már-már metafizikai témákat boncolgató esttel. Balázs azt állítja: „Ezen az estén semmit sem teszünk azért, hogy mindenre rájöjjünk, de mindent megteszünk majd azért, hogy semmire se jöjjünk rá.” Arisztotelésztől Zarathustra-ig, a piramisoktól a 4-es metróig, mínusz végtelentől az Apple éves árbevételéig, együtt szeli át a nézőkkel az élet végtelenségében rejtőző véges horizontokat. Ezen az estén a néző, egy „udvaron szaladgáló kisgyerek”, aki újra és újra rácsodálkozik a dolgok milyenségére, majd hangosan felnevet.