Ezzel ne lepd meg soha a gyereked

Csináld magad!

Egy borús péntek délelőttön hozzá is láttunk egyik ismerősömmel. Műanyag dobozokat szereztünk, dekoráltunk, vágtunk, ragasztottunk. Csillogó matricákat is raktunk rá, hogy egészen rockbandás legyen. 2 órás alkotómunka után elégedetten dőltünk hátra, és kb. negyed órán keresztül csak csodáltuk a művet! Megbeszéltük, hogy amellett, hogy a „dobok” különböző hangszínen szólalnak meg, könnyűek, szépek, beférnek a szekrénybe és az egyik doboz fülét meg is tartottuk, így az egész rendszer hordozhatóvá vált.

Rohantam a gyermekért az oviba és mikor beértünk a lakásba, mondtam, hogy komoly meglepetésünk van. A kezébe adtam a dobverőket és kértem, csukja be a szemét. (Már akkor kimondta, hogy dobfelszerelésre vágyik.) Odavezettük az asztalhoz, ahol a MŰ állt. Mikor mondtam, hogy kinyithatja a szemét ennyit szólt: „És hol a dobfelszerelés?” Mi zavartan mutogattuk, hogy ez itt, előtted. Még tett néhány tétova pillantást, mint mi, felnőttek a Kész átverés show-ban, de aztán rájött, hogy ez a valóság."

Csak állt, és nézte mozdulatlanul. Rávettük, hogy próbálja ki. A kedvünkért 5-10 percet dobolt is. Sőt, kicsit mosolygott hozzá, azt gondoltam, kedvet kapott. Ezért mertem megkérdezni, hogy milyen lett a dobfelszerelés? És megkaptuk a végső döfést. Egy majdnem 5 éves válasza naiv kérdésemre: „Inkább nem mondok semmit.” Erre pedig én nem tudok mondani semmit…

Ha tetszett a bejegyzés, akkor nyomj egy lájkot, vagy oszd meg másokkal is a cikket!
Olvasd el az előző bejegyzést is: Otthon is lehet dolgozni - Így lettem "munkanélküli" anyából vállalkozó

Fotó: parentdish.ca; Leadfotó: huffingtonpost.com