Lölő vagyok. Négy nap híján 8 hónapos. Anya mindig elmondja, hogy éppen miről ír a blogban. Sőt, azt is tudom, hogy már apa is körmölt neked egy napunkról. Fogadjunk, hogy arra viszont álmodban sem gondoltál, hogy egyszer én mesélek neked. Anyáról és apáról meg a mi napjainkról. Elolvasod?
Anya, nézd! blog
Tavaly még azt találgattuk, vajon karácsonykor állni fog-e már Lölő, most viszont azon tanakodunk, a fát a plafonhoz rögzítsük-e, nehogy elinduljon a kishölggyel. A csodálatos kis csöppségünk ugyanis a héten, bár szolidan, de lépegetni kezdett. Elvégre 7 hónapos!
Minden olyan természetes, amikor van. Amikor például időd engedi, leülsz újságot olvasni, ha van néhány koszos edény, akkor pedig elmosogatod. És ha van, mondjuk, lyuk a füledben, akkor biztos, hogy felékszerezed. Aztán egyszer csak nem olvasol, nem mosogatsz és a fülbevalód is kiszeded…
Úgy egy hete Calici barátunk villámlátogatást tett nálunk. Az hagyján, hogy nagyjából 24 órára szabadságra küldött (már amennyire szabad lehet egy vécén, illetve egy előtte nyújtózkodó, fél négyzetméteres szőnyegen félájultan, magzatpózban kuporgás), alaposan átrendezte a családot is. Ezt a napot egyszerűen nem hagyhatom szó nélkül.
Mi van akkor, ha anyuci hirtelen beteg lesz? Akkor jön apa, aki egy napra anya lesz: dajkál, kacag, fut-szalad, almát reszel, ölel, nem nézi meg a kedvenc sorozatát, csendben üvölt is egy kicsit, de szeret, nagyon. És helyettem ír neked. Olvasd csak el, íme!
Sok mindenben volt első ez a hét. Életemben először készítettem sütőtököt, először ült fel Lölő, majd rögtön aznap este a kádban fel is állt. És ezen a héten történt meg az első baleset is. Anyai szívem először szakadt meg úgy igazán…
Már az elején szögezzük le: nem vagyok egy Rubint-alkat! Nagyon nem. Sosem voltam ropi lány, és eszem ágában sem volt edzésre rohanni a szülés után fél órával. Mégis kerek a popóm és minden más is. Csak nem úgy, ahogy sok anyuka szeretné. Elmondjam, hogy csinálom?
Micsoda eseménydús időszak a mostani: Lölő fél éves lett, hihetetlen mozgásba lendült, így babakarámot is vásároltunk, no és előkerült a kistányér és a babakanál is. És megismertük Andrást. Különös találkozás volt. Vele és önmagammal…