Ennyi műanyag jut az ételtárolókból az ebédedbe, vagy vacsorádba: ez már tényleg sokkoló mennyiség

Ideje tisztába tenni a kérdést, hogy feleslegesen mérgezzük-e magunkat a műanyag ételtárolókkal.

Egyáltalán kerülhet belőle műanyag az ételbe?

Az elmúlt évek kutatásai egyre világosabban mutatják, hogy a modern élet egyik legnagyobb, legnehezebben kezelhető környezeti kihívása éppen az a láthatatlan szennyezés, amelyet a műanyagok bomlása hoz létre. A probléma azért különösen súlyos, mert a mikroműanyagok nem egyszerűen jelen vannak körülöttünk, hanem aktívan bejutnak a szervezetünkbe, és a tudomány jelenlegi állása szerint nem tudjuk pontosan, milyen hosszú távú hatásokkal kell számolnunk.

A mikroműanyagok olyan apró, szabad szemmel nem látható műanyagdarabkák, amelyek a műanyagok elöregedése, mechanikai sérülése vagy hőhatás következtében válnak le az anyag felületéről. A Nébih figyelmeztetése szerint a napsugárzásból származó UV-sugárzás is gyorsítja ezt a folyamatot, ahogy a mindennapi használat során keletkező karcolások, repedések, hőingadozások is.

A nanoműanyagok még ennél is kisebbek. Olyan részecskék, amelyek már a sejtek szintjén is képesek kölcsönhatásba lépni a szervezettel. A kutatók szerint ezek a részecskék ma már mindenhol jelen vannak, tehát a tengerekben, a folyókban, a csapvízben, a palackozott vízben, a sóban, a mézben, a zöldségekben, a gyümölcsökben, sőt a levegőben is.

Mire kell figyelnünk, ha műanyag ételtárolót használunk, azt a galériánkban leleplezzük!

Az elmúlt években több vizsgálat is kimutatta, hogy az emberi szervezetben is jelen vannak mikroműanyagok. A vérben, a tüdőben, a bélrendszerben, sőt a méhlepényben is találtak ilyen részecskéket. A tudomány jelenleg még nem tudja pontosan, milyen hosszú távú egészségügyi hatásokkal jár ez, de a kutatók egyre inkább aggódnak.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF – Illusztráció