Hisztaminintolerancia és a mikrobiom – mi közük egymáshoz?

Puffadás, fejfájás, bőrtünetek, emésztési panaszok vagy rossz közérzet étkezés után? Ezek a tünetek több ok miatt jelentkezhetnek, és egyre többen keresik a választ a hisztaminintolerancia fogalmában. Az elmúlt években pedig egy újabb tényező került a figyelem középpontjába ezen a területen: a bélmikrobiom.

Mi az a hisztaminintolerancia?

A hisztamin a szervezetben természetesen jelen lévő, biológiailag aktív anyag, amely többek között az immunrendszer működésében is szerepet játszik. Táplálékkal is bejuthat a szervezetbe, mennyisége pedig bizonyos élelmiszerekben az érlelés, fermentáció vagy tárolás során növekedhet.

A hisztaminintolerancia kifejezést olyan tünetek esetén használják, amikor felmerül, hogy a szervezet nem tudja megfelelően kezelni a hisztaminterhelést. Ebben fontos szerepet játszhat a DAO (diamin-oxidáz) nevű enzim, amely a bélben részt vesz a táplálékkal bevitt hisztamin lebontásában. A hisztaminintolerancia diagnózisa nem állapítható meg egyetlen tünet vagy egyszerű laborvizsgálat alapján, ezért a visszatérő panaszok hátterének kivizsgálása fontos.

Hogyan kapcsolódik ehhez a mikrobiom?

A bélmikrobiom egy rendkívül összetett ökoszisztéma, amelyben mikroorganizmusok milliárdjai élnek. Ezek nem csupán a bélrendszerünk „lakói”: részt vesznek az emésztésben és számos anyagcsere-folyamatban, miközben kapcsolatban állnak a bélfal és az immunrendszer működésével is.

Bizonyos bélbaktériumok képesek lehetnek hisztamint előállítani a hisztidin nevű aminosavból. Vajon a mikrobiom összetétele és működése befolyásolhatja-e a bélben jelen lévő hisztamin mennyiségét?

Diszbiózis – felborult egyensúly?

A diszbiózis leegyszerűsítve a mikrobiom összetételének vagy működésének megváltozását jelenti. Nem feltétlenül arról van szó, hogy vannak „jó” és „rossz” baktériumok. Inkább arról, hogy megváltozik a mikroorganizmusok aránya és aktivitása.

Egyes kutatásokban különbségeket találtak a hisztaminintoleranciával összefüggő tüneteket mutató emberek és egészséges kontrollok bélmikrobiomja között. Olyan baktériumokat is vizsgáltak, amelyek képesek lehetnek hisztamint termelni.

Fontos: ez még nem bizonyítja, hogy a diszbiózis okozza a hisztaminintoleranciát. Elképzelhető kölcsönös kapcsolat is, és az étrend, a bélrendszer állapota, gyógyszerek vagy más tényezők szintén hatással lehetnek a mikrobiomra.

A probiotikum a megoldás?

Nem feltétlenül. Az élőflóra önmagában még nem jelent garanciát arra, hogy minden készítmény mindenkinél egyformán jól működik. Egyes baktériumtörzsek ugyanis képesek hisztamint termelni a szervezetben, míg mások kifejezetten támogatják annak lebontását és a bélfal épségét – a hisztaminintoleranciával élők számára ezért a baktériumtörzsek pontos tulajdonságai kulcsfontosságúak.

A hisztaminintolerancia és a mikrobiom kapcsolata tehát nem egy egyszerű „jó baktérium–rossz baktérium” történet, hanem egy rendkívül összetett biológiai egyensúly, amelyben az étrend, az enzimek működése és a bélflóra szorosan összefonódik.

Szeretnél tisztábban látni a témában?

Ha érintett vagy és szeretnéd pontosan érteni, milyen összefüggések vannak a bélflóra, a hisztaminbontó DAO enzim, a tiltólistás ételek és a célzott élőflóra között, olvasd el a hisztaminintolerancia kapcsán készült 6 részes, átfogó cikksorozatunkat.

A cikk Pintér Zoltán, a Napfényvitamin Kutató és Fejlesztő Társaság tulajdonosa és vezető termékfejlesztője szakmai közreműködésével készült.