Sokaknak hiányzik ez a nyugdíjhoz szükséges irat: a hatóság akár milliókra is büntethet

A nyugdíjba vonulás alapból stresszes, és vannak bürokratikus dolgok, amik erre még rátesznek egy lapáttal.

Mindennek a helyén kell lennie

A magyar rendszer alapja a szolgálati idő és az életpálya során szerzett jövedelem, ezek együtt határozzák meg a nyugellátás összegét. Aki nem figyel a dokumentumokra, később kellemetlen helyzetbe kerülhet, hiszen a hatóság csak azt tudja figyelembe venni, ami hitelt érdemlően igazolható.

A szolgálati idő és a kereset igazolása a foglalkoztatás során keletkezett iratokon alapul. Ezeket a dokumentumokat a foglalkoztató köteles megőrizni, és a jogszabály pontosan meghatározza, meddig. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, vagyis a Tny. 99/A. §-a rögzíti, hogy minden olyan iratot, amely a biztosított munkaviszonyához kapcsolódik, és adatot tartalmaz a szolgálati időről vagy a nyugdíj alapjául szolgáló keresetről, a foglalkoztatónak meg kell őriznie.

A szabályozás 2024-ben módosult, és a foglalkoztatási igazolások is bekerültek a megőrzendő dokumentumok közé. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatók felelőssége tovább nőtt, hiszen a nyugdíj megállapításához szükséges adatok egy része kizárólag ezekből az iratokból szerezhető be.

Mire kell figyelnünk a nyugdíjba vonulás előtt, azt a galériánkban részletesen megmutatjuk!

A jogszabály szerint a 2024. december 31-ig keletkezett munkaügyi iratokat a foglalkoztatónak addig kell megőriznie, amíg az érintett eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, majd ezt követően további öt évig. Ez a határidő nem véletlenül ilyen hosszú. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek időre van szüksége ahhoz, hogy a megállapítás során minden adatot ellenőrizzen, és a biztosított számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy esetleges hiányosságokat pótoljon. A dokumentumok megőrzése tehát nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a biztosított érdeke is.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF – Illusztráció