Lever a víz, ha megtudod, milyen okból találták fel a láncfűrészt
A láncfűrészt egyáltalán nem azért találták el, hogy fát lehessen vele vágni. Egy sokkal brutálisabb célja volt, és amint megtudod, mi volt az, egész biztosan másként fogsz már rá tekinteni!
Miért találták fel a láncfűrészeket?
Azért találták fel, hogy biztonságosabban lehessen elvégezni a vajúdó nőkön a szimfiziotómiának nevezett brutális műtétet, amelynek során a szülőcsatornát egy kézzel tekerős, forgó pengével kiszélesítették. A láncfűrészek kiválóan alkalmasak fák kivágására, a túlnőtt bokrok metszésére, sőt jégfaragásra is. De az, amiért a láncfűrészeket kitalálták, egészen sokkoló.
A történet egészen az 1800-as évekig nyúlik vissza, és medöbbentő. A láncfűrészeket valójában nem leleményes kertészek találták fel, hanem orvosok és sebészek. Természetesen ez azt jelentette, hogy ezeket a gyorsan forgó pengéket eredetileg nem fákon használták, hanem az első láncfűrészek a szülésben játszottak szerepet. A szülés az emberiség történelme során számos kihívással járt. Bár a szülés ma már biztonságosabb, a globális anyai halálozási arány 100 000 élő gyermekre vetítve 211, a múltban riasztóan sok nő és csecsemő hunyt el.
A római korban olyan nagy kihívást jelentett az anyák elhalálozása szülés során, hogy törvényt vezettek be, amely előírta, hogy az orvosoknak meg kell kísérelniük egy veszélyes eljárást, az úgynevezett „császármetszést” halott vagy haldokló anyákon a baba megmentése érdekében. A császármetszés elnevezést azért kapta, mert állítólag Cézár császár alkotta meg a vonatkozó törvényt. Az eljárás során egy orvosnak fel kellett vágnia a haldokló anyát, és kivennie a csecsemőt. Évszázadokon át a végső megoldásnak tekintették a császármetszést, mivel valószínűtlen volt, hogy az orvosok megmenthették volna mind az anya, mind a gyermek életét, ezért az eljárás a baba életét helyezte előtérbe az anya életével szemben.
Pletykák szerint azonban a császármetszés mindkét életet megmenthette. 1500-ban egy svájci állatorvos állítólag császármetszéssel mentette meg saját feleségét és gyermekét, bár sokan szkeptikusan fogadták a történetet.
A 19. században az orvostudomány fejlődése – például a higiénia terén elért előrelépések – felvetette annak lehetőségét, hogy császármetszés során mind az anya, mind a gyermek életét meg lehessen menteni. Azonban a fájdalomcsillapítók és antibiotikumok megjelenése előtti korszakban a hasi műtétek továbbra is rendkívül fájdalmasak és veszélyesek voltak. Az sem segített, hogy a műtétet vagy kézzel, vagy ollóval kellett elvégezni a nő méhét felhasítva, és egyik módszer sem volt elég gyors ahhoz, hogy megkímélje az anyát a fájdalomtól, vagy megmentse a csecsemő életét.
Mi lett végül a megoldás?
Kattints a galériára!
Leadkép: 123rf.com, Forrás: ATI
Oldalak
Hasonló cikkek
