Milyen egy intim együttlét 70 felett? Erről szinte senki nem beszél
Sokan hajlamosak azt hinni, hogy egy bizonyos életkor után az ember „kilép” az élet bizonyos területeiről. Mintha létezne egy láthatatlan határ, ahol már nem illik vágyakról, közelségről vagy kapcsolódásról beszélni. Pedig a valóság egészen más – csak erről ritkán esik szó nyíltan.
A legnagyobb tévhit, hogy ez az életszakasz már nem erről szól
Az öregedéssel kapcsolatban rengeteg berögzült elképzelés él a fejünkben, és ezek közül az egyik legerősebb az, hogy az intimitás idővel eltűnik. Mintha a vágy, az érintés igénye vagy a közelség iránti szükséglet egyszer csak „kikapcsolna”. Pedig ez nem így működik. Az ember nem szűnik meg érző lény lenni csak azért, mert betölt egy bizonyos életkort.
A kutatások is ezt támasztják alá: a 65–80 év közötti emberek jelentős része továbbra is aktív ebben a tekintetben, és még azok közül is sokan érdeklődnek iránta, akik éppen nem élnek ilyen életet. Sőt, több mint a felük úgy gondolja, hogy a közelség és az érzelmi-fizikai kapcsolódás fontos része az életminőségnek. Ez azért is lényeges, mert rávilágít arra, hogy nem egy „kivételes jelenségről” van szó, hanem egy teljesen természetes igényről. Az évek múlásával persze minden átalakul: a test, a tempó, a prioritások. De ez nem a vég, hanem inkább egy újfajta működés kezdete. Sok esetben érettebb, tudatosabb és mélyebb kapcsolódás jellemzi ezt az időszakot. Kevesebb a megfelelési kényszer, több a jelenlét.
A társadalmi hallgatás viszont sokakat bizonytalanná tesz. Mivel keveset beszélünk róla, könnyű azt hinni, hogy „velünk van a baj”, ha még mindig fontos számunkra ez a terület. Pedig épp ellenkezőleg: ez az egyik legtermészetesebb része annak, hogy élünk, kapcsolódunk és megéljük önmagunkat.
A következő galériában megmutatjuk, mi az, amiről valójában szó van.
Leadfotó: 123RF
Oldalak
