Nem kell rögtön kidobni, ha lejárt: hiánypótló útmutatót állított össze a Nébih

A Nébih útmutatót tett közzé a lejárt minőségmegőrzési termékek fogyasztósági határidejéről. Ezek a legfontosabb tudnivalók.

Ajánlás a lejárati idő után történő fogyaszthatóságról

A lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze hiánypótló útmutatót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Maradék nélkül programjában - közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Kiemelték, fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak. A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni.

Példaként említik, hogy bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tárolt és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalható számottevő elváltozás - íz, szín, szag, állag -, a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható. Egy doboz konzerv, vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még - írják a közleményben.

A közlemény szerint mind a lakosság, mind az élelmiszer-forgalmazók és a karitatív szervezetek számára hasznos lehet a Nébih Maradék nélkül programjának legújabb útmutatója. A hiánypótló ajánlásban ugyanis a szakemberek összegyűjtötték, hogy az egyes, minőségmegőrzési idővel rendelkező termékek lejárat után még mennyi ideig maradhatnak biztonságosak. Az ajánlott intervallumok a megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak, továbbá lényeges, hogy minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, valóban fogyasztható-e a termék.

Hangsúlyozzák, továbbra is érvényes, hogy lejárt élelmiszereket nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Fontos változás azonban, hogy egy jogszabály-módosításnak köszönhetően az Európai Unióban adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek. Az adományozásra szánt termékek biztonságosságáért, megfelelőségéért az adományozó, azaz a kereskedő felel.

Még nincs vége, lapozz!

Fotó: 123rf