Szinte mindennapos a világvége: 230 apokalipszist éltünk már túl eddig
A Megváltó második eljövetelét többen megjósolták már
Bár végül az 1000. év végén semmi nem történt, a felfokozott vallásos hangulat nem hagyott alább, miután a teológusok egyszerűen áthelyezték a dátumot 1033-ra, Jézus halálának és feltámadásának ezredik évfordulójára.
Az egyik első csillagászati világvége-jövendölés 1186. szeptember 15-re tette az armageddont, mondván, mind a hét akkor ismert égitest (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz) abban az időben fog 10 fokon belül együtt állni. Toledói János szerint ekkor az emberiség nagy része elpusztul, és csupán néhányan fogják túlélni a baljóslatú napot. A vallási ellentétek is nyomot hagytak a jóslatokban: az 1216-ban elhunyt III. Ince pápa a világvégét 1284-re jövendölte, az iszlám felemelkedésének igen szimbolikus 666. évfordulójára.
Mikor 1347-ben kitört a kontinensen a nagy pestisjárvány, a néhány éven belül a lakosainak 40 százalékát elveszítő Európa joggal hihette, hogy hamarosan meglátja az apokalipszis négy lovasának égi vágtáját.
Sabbatai Cvi a kabbalista tanokat tanulmányozva úgy vélte, hogy a Messiásnak 1648-ban kell fellépnie. A szektavezér Cvi aztán magát kiáltotta ki Messiásnak, és amikor a világ váratlanul mégsem ért véget, átkalkulálta a kérdéses időpontot, és 1666-ra tette azt. Bár ő később feledésbe merült, az általa elterjesztett 1666-os szám – a Fenevadra utaló 666 miatt – azonban sokakat megihletett, s számtalan jövendőmondó ekkorra időzítette a világvégét, aminek az 1666-os, London lakóépületeinek közel 90 százalékát elpusztító tűzvész is nagy lökést adott.
Tűzvészek máskor is okoztak világvége hangulatot. Az egyik leghíresebb 1780. május 19-én New England és Kanada egyes részein pusztított, sötétségbe borítva az eget (Dark Day). A jelenség elsődleges oka valószínűleg a hatalmas kiterjedésű erdőtüzek, a sűrű köd és a felhőtakaró kombinációja lehetett.
Lapozz!
Fotó: 123rf
Oldalak
