Milák Kristófot ünnepli most az egész világ – Rögös út vezetett a csúcsig

Biztos volt az olimpiai arany

„Olyan delfinlába van, amilyennel csak születni lehet” – ezt az edzője, Selmeci Attila mondta róla akkortájt, amikor berobbant. És valóban: úgy hasít a vízben, ahogy kevesen. Ízig-vérig sportember, emellett pedig köztudottan nehéz eset. Makacs, nem szereti a korlátokat, és mindig tudja, mit akar. Lételeme a verseny, rettentő maximalista, ugyanakkor szétszórt is tud lenni. Mindez az olimpián is megmutatkozott, a 200 méteres pillangóúszás döntőjében. Kristóf lekéste a vizes bemelegítést, mert elmélázott a szárazföldin, elvesztette az akkreditációs kártyáját és elszakadt az úszónadrágja a fő száma előtt. Ennek ellenére olimpiai csúccsal az első helyen végzett – bár ez az arckifejezésén akkor nemigen látszott, csalódott volt, amiért nem sikerült megdöntenie saját világcsúcsát.

A 100 méteres táv döntője után már fülig ért a szája, mikor Európa-csúccsal ezüstérmes lett. Az olimpia nagy pillanatai közé tartozik, mikor ellenfele és legyőzője, Caeleb Dressel megfogta és felemelte Milák kezét célba érésük után. „Nagyon meghatódtam, mikor az amerikai felemelte a fiam kezét a magasba” – vallotta be a világklasszis magyar úszó édesapja, aki szerint a párizsi olimpián már a fia nyakába akasztják a 100 pillangó aranyát is.

Természetesen szülei is ott várták a reptéren az ünneplő tömegben hétfői hazatérésekor. Milák Kristóf először őket ölelte meg, édesanyja és édesapja kedvenc ételével, ami a marhapörkölt nokedlivel, várták haza. Kristóf nem villogott az érmeivel, azok valahol a táskája mélyén lapultak. „Bevallom őszintén, nem gondoltam volna, hogy én leszek – eddig – a magyar küldöttség legeredményesebb tagja. És nem is szeretném, hogy ez így maradjon, legyen a hátralévő időben olyasvalaki, aki még nálam is jobban szerepel” – mondta ekkor szerényen. Most a pihenésé a főszerep, viccesen azt is mondta, legközelebb csak karácsonykor teszi be a lábát uszodába.

Leadfotó: instagram.com/swimilak