Csodálatos éjszaka előtt állunk: szuperhold és teljes holdfogyatkozás is lesz

Május 26. igazán izgalmas napnak ígérkezik azok számára, akik különösképpen kedvelik a csillagászatot, de azok számára is érdekes lehet, akik csupán szeretnek gyönyörködni az égbolt különleges jelenségeiben.

Teljes holdfogyatkozás

A mai nap folyamán a Föld bizonyos pontjairól, Nyugat-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland és Kelet-Ázsia területéről teljes holdfogyatkozás lesz megfigyelhető – írja a 24.hu. Sajnos Magyarországról nem láthatjuk saját szemünkkel a különleges eseményt, de az online közvetítéseknek köszönhetően mi is megnézhetjük. A Virtual Telescope Project 12 órától élőben közvetíti az eseményeket, Timeanddate.com pedig 11:30-tól a vállalkozik ugyanerre a feladatra.

A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik. A teljes holdfogyatkozás során a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül. Ilyenkor azonban mégsem sötétedik el teljesen a holdkorong, hanem fénye narancsvörösre változik amiatt, hogy a földi légkörön szóródó fény halvány derengést teremt a teljes sötétség helyett. A legfeltűnőbb égi jelenségek közé tartozik, hiszen szabad szemmel is jól látható az égbolton. Korábban a történelemben baljós jelként tartották számon, egyes népeknél egyenesen rettegtek tőle.

Azonban mi, magyarok sem maradunk égi látványosság nélkül. Lapozz!

Fotó: 123rf.com

Szuperhold

Bár a mostani holdfogyatkozást a helyszínről nem nézhetjük, éjszaka így is érdemes lesz az égboltot nézni. Május 26-án, holdtöltekor az égitest kifejezetten közel lesz bolygónkhoz, emiatt a szokásosnál jóval nagyobbnak és világosabbnak fog tűnni.

Ezt a jelenséget szuperholdnak nevezik. Ilyenkor azért lehetséges, hogy az égitest nagyobbnak és fényesebbnek tűnik, mert a Hold nem tökéletes körben kering a Föld körül, ez pedig azt jelenti, hogy pályáján mozogva hol közelebb, hol távolabb kerül bolygónkhoz. A legközelebbi pont tudományos neve perigeum, a legtávolabbinak pedig apogeum. A Hold május 26-án éri el a perigeumát, ekkor 357 462 kilométerre jár majd tőlünk, azaz 153 méterrel közelebb, mint a legutóbbi szuperhold idején április 27-én – az átlagos távolság nagyjából 384 ezer kilométer.

A szuperhold kifejezés valójában nem hivatalos csillagászati fordulat, a szót 1979-ben alkotta meg Richard Nolle asztrológus. Nem hivatalosan szokták továbbá rózsaszín holdnak is nevezni, de nem az égitest színe miatt, hanem a tavasszal nyíló virágokra utalva – legalábbis állítólag innen ered az amerikai hagyományokból átvett elnevezés.

A napokban ráadásul az Esthajnalcsillagként ismert Vénuszra is megéri figyelni, hiszen kifejezetten fényesnek látjuk majd.

Fotó: MTI/PAP/Lucasz Gagulski; leadfotó: 123rf.com