„Anyámtól kaptam a létezést, Margittól pedig az életet” – Így köszöntötték tanítványai a 75 éves Földessy Margitot

Földessy Margit Balázs Béla-díjas magyar színésznőt és a Földessy Margit Színjáték- és Drámastúdió vezetőjét születésnapja alkalmából köszöntik tanítványai.

Földessy Margit 75 éves lett

Földessy Margit 1946. április 25-én művészcsaládba született. Édesapja, Földessy Géza színész, színházi rendező és színigazgató, édesanyja a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Komlós Juci. Keresztanyja Kiss Manyi. Édesapja disszidálása után anyai nagyapja, Komlós Vilmos töltötte be a családban az apa szerepét. Margit már hat-hét évesen színházban és Keleti Márton filmjeiben szerepelt. Az 1953-ban bemutatott Ifjú szívvel című filmben olyan színészóriásokkal szerepelhetett együtt, mint Gózon Gyula, Soós Imre, Latabár Kálmán, Ferrari Violetta, Bessenyei Ferenc és Alfonzó, míg az 1959-es Pár lépés a határ című alkotásban Agárdy Gábor, Makláry Zoltán, Kiss Manyi, Bánhidi László, Gobbi Hilda és Várkonyi Zoltán mellett játszhatott. Ekkor még Földesi Margitka néven szerepelt a stáblistán.

Saját bevallása szerint a szokásosnál is lázadóbb kamasz volt. 1972-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Tagja lett a 25. Színháznak, majd a Nemzeti Színháznak. Ezután vidékre ment, és a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Számtalan filmben, tévéfilmben szerepelt, és sokat szinkronizált, ő kölcsönözte például a Mézga családban Kriszta hangját, illetve a Micimackóban Malackáét.

1985-től a Földessy Margit Színjáték- és Drámastúdió vezetője. A Színház Online írja, hogy a stúdió ötlete fiához, Galántai Márkhoz kötődik, aki iskolásként a kudarc- és a sikerélményeket is nehezen dolgozta fel. Ezért annak idején áthívta magukhoz fia osztálytársait és megpróbálta kijátszatni velük a problémákat. Meséken, szituációs gyakorlatokon keresztül segített nekik abban, hogy rájöjjenek, mi a jó és mi a rossz, hogyan és miért tudunk megbocsájtani valakinek. Ennek a csapatnak több olyan fiatal is tagja volt, akik ma már komoly karrierrel bírnak.

Bár Földessy Margit mindig hangsúlyozza, hogy nem színészeket nevel, köztudott, hogy számos híres művész került ki a szárnyai alól. A hozzá járó stúdiósok „margitosoknak” hívják magukat. A stúdió történetében egyetlenegyszer jelent meg hirdetés, még az ősidőkben, az Esti Hírlapban, azóta sosem. Földessy Margitnak szenvedélye a munkája, napi 14–16 órát dolgozik azért, hogy megfejtse a gyerekek lelkét, erősítse önbizalmukat és azt vallja, eközben ő maga tanul a legtöbbet. Foglalkozásain a személyiség- és kreativitásfejlesztés, a kommunikációs készségfejlesztés és a beszédtechnika kapja a legnagyobb hangsúlyt, de az improvizáció, az ének, a mozgás színpadi alapismeretei és sok-sok játék is része a képzésnek.

„A stúdióba ötéves kortól kilencvenkilenc éves korig fogadunk játékszerető gyerekeket. A játék tulajdonképpen egy kommunikációs forma. Azt gondolom, hogy az a jó, ha mindenki minél többet meg tud őrizni a játékosságából vagy minél bátrabban be tudja vallani játékosságát, és nem hiszi azt, hogy infantilis dolog, ha egy tudós ember vagy egy politikus játékos” – mondta el korábban a színésznő.

Földessy Margit 75. születésnapja alkalmából néhány tanítványa szívhez szóló üzenettel köszöntötte. Lapozz!

Tanítványai köszöntik Földessy Margitot

Földessy Margit számtalan tanítványa került színészi pályára. A Kultúra.hu néhányukat arra kérte közülük, hogy köszöntsék születésnapja alkalmából.

Döbrösi Laura színész

„Margit örökké a kedvenc dívám, tanítómesterem, színháztudósom, példakép-üzletasszonyom, anyám és nagymamám egyszerre.

Éltesse s élvezze sokáig az Istenke, az erő legyen vele! Mindent köszönök, Margit!”

Kecskés Karina színész

„Drága Margit! Diófalomb takarjon, hulló csillag csókoljon, szelíd szellő neveljen, liliomszál öleljen, selyemszál simogasson, öröm pirosítgasson, hímpillangó hímezzen, aranybogár öltöztessen, a jó Isten éltessen!”

Veréb Tamás színész

„Margitosnak lenni örökre szól. A szakmában gyakran összefutunk margitosokkal, és azonnal tudjuk egymásról, hogy ugyanazokat az értékeket, tanításokat kaptuk, nemcsak a szakmáról, hanem az életről is. Sokszor merítettem már erőt a margitos emlékekből, amikor valami megoldhatatlan helyzettel találtam szembe magam, így végül mindig sikerült megoldani. Isten éltessen, Margit!”

Dobó Kata színész

„Margit! Nagyon szeretlek! Boldog születésnapot kívánok; remélem, hamarosan nagyon megölelgethetlek! Sokat kell beszélgetnünk…

Nekem a neved egyet jelent a csodával, a játék örömével, az önzetlenséggel, a biztatással, a lehetetlen megugrásával, a sikereimmel.”

Tóth Barnabás színész, rendező, forgatókönyvíró

„Viszonylag későn, 13 évesen kerültem hozzád. Előtte harlekines meg cilinderes is voltam, hosszú éveken át léptem fel mint gyerekszínész – egy kifejezés, amit mindketten értelmetlennek tartunk, de értünk. Filmekben és színházakban – nem is akármilyenekben – folyton margitosokba botlottam. Sokáig nem értettem ezt a kifejezést, fellengzésnek is tartottam: margitos, így, kis m-mel; olyan, mint a ferences vagy a bencés. Mi ez, valami szekta? Mind olyan szabadok, kreatívak, vagányak, igen, talán kicsit fegyelmezetlenek és magabiztosak is voltak időnként, és persze rendre elvitték a szerepeket a castingokon.

És akkor végre kíváncsian, félve, de elmentem az első órára. Barátaim is voltak a csoportban (Fogarasi Gergely, Harsányi Bence). Leültettél, rögtön kérted, hogy tegeződjünk, és nekem az járt végig a fejemben: te jó ég, hiszen ő Christa nővér a Klinikából, amit minden kedden áhítattal néztem akkoriban…

Természetesen nem volt semmiféle felvételi, ahogy a mai napig sincs, ez ellentétes lenne azzal, amit képviselsz. A sokszoros, örökös túljelentkezés, a várólisták ellenére mégis mindig bekerül, akinek be kell, és ugyanúgy szabad az út kifelé, mert néha megesik, hogy nem jön be valakinek a margitosság, és ez is teljesen természetes.

Nekem bejött.

Engem átmentett a legnehezebb éveken, a kamaszkoron, a fiatalkori útkeresésen, segített túlélni egy zsarnoki, de zseniális apa nyomását, túlélni a kereskedelmi iskolás éveket, a kudarccal teli színművészetis felvételiket.

Neked köszönhetem a legjobb barátaimat, a harminc év szinkront, az első szerelmet, az első igazi találkozásokat versekkel, költőkkel, Pilinszkyvel, Goldonival, Szép Ernővel, Salingerrel, Tennessee Williamsszel.

Autogén tréningen lementem alfába veled, eksztázisban harcoltam ’56-os forradalmárként, az egész házas helyzetgyakorlatokban pedig sután táncolni és énekelni próbáltam. Neked köszönhetem a feleségemet, és a legnagyobb gyermekem természetesen már margitos. Neked köszönhetem a Momentán Társulatot (maga a társulat is a saját létét – névkereséskor felmerült a „köpönyeg” szó is, mert akkoriban a velünk készített interjúkban, írásokban rendre felbukkant ez a szókép: Földessy Margit köpönyegéből jöttünk). Minden filmem alkotógárdája hemzseg a margitosoktól: színészek, zeneszerzők, operatőrök, írók kerülnek ki tőled. Ahogy légiutas-kísérők, tanárok, faintarzia-készítők is. De egyvalami összeköt minket: a legfontosabb, és ezt hagytam a végére.

Mi, margitosok azt a fajta tiszta, gyermeki, játékos, SZABAD látásmódot köszönhetjük neked, ami annyi embernek segített túlélni katonaiskolában, háborúban, börtönben, táborban, manapság szerencsére már inkább csak rosszul választott munkahelyen, nehéz magánéleti helyzetben.

Megtanultuk a belső, emberi szabadságot, az önazonosságot és a mindenkori (ki)tartást az emberi értékek mellett.”

Szabó Zsófi színész

„Margit mindannyiunkat felnőttként kezelt. Amikor tizenkét évesen kaptunk nála főszerepet, akkor is felnőtt színészként tekintett ránk és dolgozott velünk. Számára nem gyerekek, hanem kis felnőttek voltunk, mellette sokkal könnyebb volt megbirkózni a felnőtté válás nehézségeivel. Mindig komolyan vett minket, még a legnagyobb vígjátékok közepette is.

Őszintén szeretve. Őszintén viszontszeretve.”

Éry-Kovács Zsanna színész

„Hogy lehet eltölteni úgy egy teljes kamaszkort, hogy csak a pénteknek élsz? Péntek a szép ruhád; péntek a frissen mosott hajad; péntek a tébolyod, hogy mikor lesz már; péntek a gyötrelmed, hogy elmúlt, és újra várni kell. A péntek ünnep volt! Pénteken sziszegtem, barnán beszéltem, szentkerteltem. Pénteken ordítottam, sírtam. Pénteken kiömlött a teletár, és érzett, zúdult önfeledten, gát nélkül.

Nincs semmi és senki, aki többet adhatott nekem ebben az időben.

Margit, a hangod itt cseng a fülemben felejthetetlenül. Szerencsés ember vagyok, hogy ezt átélhettem. Nem lehet megköszönni. Margit, örökké vagy nekem! Szeretettel ölellek: Zsanna.”

Eke Angéla színész

„Én az anyámtól kaptam a létezést, Margittól pedig az életet, amiben most létezem.

Örökké szeret: Eke Angéla.”

Leadfotó: facebook.com/Mint-Földön-a-csillag-170559543512251