Féléves nyarak lesznek: 50 nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években

Fél évig tartó nyarak jöhetnek a Föld északi féltekén

Nemcsak Magyarországon figyelhető meg ez a változás: az elmúlt évtizedekben a tavasz és a nyár kezdete előbbre tolódott az északi félteke közepes szélességein, a tél és az ősz kezdete pedig későbbre csúszott. Ez a változás elsősorban a globális felmelegedésnek köszönhető, és ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet.

Az évszakok hosszának vizsgálatánál hőmérsékleti küszöbértékekhez kötjük az egyes szezonok kezdetét és végét, nem pedig a jól ismert meteorológiai vagy csillagászati dátumokhoz. Az 1952–2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a telek rövidültek, a nyarak hosszabbodtak – ami a kezdetük és végük eltolódásában jelenik meg. Szükségszerűen, az átmeneti évszakok hossza is rövidült.

A nyár 17 nappal lett hosszabb (78 napról 95 napra növekedett), a tél, a tavasz és az ősz pedig rendre 3, 9 és 5 nappal lett rövidebb.

Az alábbi ábrán az egyes évszakok hosszának és kezdetének változásai láthatóak. A legtöbb területen egyedül tehát csak a nyarak lettek hosszabbak (évtizedenként akár 6–8 nappal), a többi évszak rövidebb időre korlátozódott. A tavasz és a nyár kezdete korábbra tolódott, a tél és az ősz esetén viszont éppen ellentétes a tendencia: 2–4 nappal később köszöntenek be az eddig megszokotthoz képest. A múltbeli vizsgálatok módszertanát kiterjesztették a jövőre is. Klímamodellszimulációk hőmérsékleti mezői alapján. Lapozz a cikk folytatásáért!

Lapozz a cikk folytatásáért!

Fotó: 123RF.com