Féléves nyarak lesznek: 50 nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években

Féléves nyarak lesznek

2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a teleknek valószínűsíthetően be kell majd érniük csupán két hónappal.

Habár hazánkban is növekedett az átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedekben és ezzel összefüggésben az évszakok hossza is megváltozott, az időjárás változékonysága nem múlt el. Minden évszakban előfordulhatnak olyan időszakok, amelyek nem a kimondottan elvárt időt hozzák – az éghajlatváltozás következtében pedig valószínűsíthetően ezen szélsőségek gyakoribbá válására számíthatunk. Ugyanakkor az évszakok ilyen mértékű és gyorsaságú megváltozása alapjaiban írhatja át azt a civilizációs berendezkedést és életmódot, amit megszoktunk és természetesnek veszünk.

A változásokra nem minden faj ugyanúgy és ugyanolyan gyorsan reagál, ezért az ökológiai rendszer szerkezete könnyen sérülhet.

Különösen kitettek a növények ezeknek a változásoknak, hiszen ha a tavasz kezdete korábbra tolódik az emelkedő globális hőmérséklet miatt, előbb fejlődésnek indulnak, és érzékenyebben érintheti őket egy-egy hidegbetörés, fagykárt szenvedhetnek. Ráadásul, felborulnak a fenológiai fázisokhoz köthető folyamatok: előfordulhat, hogy az adott periódusban még nem áll elegendő víz vagy tápanyag a növény rendelkezésére. Az alacsonyabb hozam pedig negatívan érinti a tőlük függő, egyéb populációkat. Ez a jelenség persze nem csak természetes környezetben lép fel: a mezőgazdasági termelést is érinti. Az enyhébb telek miatt a nyugalmi időszak rövidül, ami a terméshozam csökkenését, esetleges minőségi romlását vonhatja maga után. Az állatok életciklusa is megváltozhat az évszakok eltolódásának következtében. A korai tavasz miatt például egyes madarak korábban költenek és ezáltal rövidül az a számukra optimális időszak, amikor rendelkezésükre áll a megfelelő élelem fiókáik táplálásához, de el tudják kerülni természetes ellenségeiket. Azon vándormadarak populációja, amelyek megtartották korábbi szokásaikat, csökkent – szemben azokkal, amelyek alkalmazkodnak a megváltozott éghajlati körülményekhez. Az általános melegedés, és a nyarak hosszának kitolódása az idegenhonos inváziós fajok elterjedését is elősegíthetik. Kiemelt példaként a szúnyogokat említhetjük, amelyek könnyedén terjeszthetnek eddig akár hazánkban ismeretlen, egzotikus vírusokat. A vegetációs időszak kitolódása és a fagymentes időszakok az allergia-szezonra is hatással lehetnek, amely a klímaváltozás következtében a jövőben valószínűleg hosszabb és intenzívebb lesz egyes területeken. A rövidebb telek a síszezont is korlátozzák, a hosszabb és melegebb nyarak pedig a hőhullámoknak kedveznek. Az USA-ban az erdőtüzek növekedését figyelték meg összefüggésben a korábbi tavaszkezdettel, hiszen magasabb hőmérsékletek jelennek meg és a hóolvadás előbbre tolódása miatt a terület nedvességháztartása is megváltozik.

Leadfotó: 123RF.com Fotó: 123RF.com