Ez a menete a meddőségi vizsgálatoknak

A meddőségi vizsgálatoknak a legtöbb helyen van egy bevett orvosi protokollja, nem ad hoc jelleggel írják ki a dokik a vizsgálatokat. Alapvetően úgy épül fel, hogy első körben azokat csináltatják meg, amik a legszélesebb körűek és a legtöbb nőnél ezek szokták a problémát okozni. Ezeket a problémákat a legegyszerűbb kiszűrni és – jó esetben – kezelni is.

Az alapvizsgálatok

Nézzük, melyek ezek az alapvizsgálatok: első körben elküldenek a menstruációs ciklus 3. és a 21. napján egy-egy vérvételre, amellyel a különböző hormonszinteket vizsgálják. A 3. napon a TSH, FSH, LH, prolaktin, ösztradiol, progeszteron és tesztoszteron mértékét, a 21. napon pedig csak a progeszteron és a prolaktin szintjét nézik. Vannak olyan lelkiismeretes nőgyógyászok, akik már ekkor, az első alkalommal elvégeztetik a terheléses cukorvizsgálatot is, ez azonban sajnos nem jellemző. Leginkább csak olyankor szokták elküldeni a pácienst, ha a 3. és 21. napi hormonértékek változást mutatnak, pedig az inzulinrezisztencia (amit a terheléses cukorral vizsgálnak) kezdetben, nem feltétlenül változat a hormonértékeken.

A további alapvizsgálatok közé tartozik még a peteérést ellenőrző ultrahang is (folliculometria), amelyet szintén a ciklus meghatározott napján kell megejteni és, mint a nevében is benne van, azt hivatott vizsgálni, hogy abban az adott hónapban megfelelően érik-e a petesejt (ez egyébként azért is lehet csalóka, mert van olyan hónap, amikor nem érik egyetlen petesejt sem, de általában az első vizsgálat után soha többet nem vizsgálják ezt. Legközelebb már az inszeminációs és lombikos beavatkozásnál kerül elő újra).

A mi esetünkben az első körös alapvizsgálatok közé tartozott még a férjem andrológiai vizsgálata, amellyel a spermiumok mennyiségét és mozgását vizsgálta az andrológus.

Lapozz, a cikk folytatódik a következő oldalon!

Fotó: Oprah.com

Ha minden rendben van…

Ha ezek a vizsgálatok elvégzésre kerülnek és minden lelet rendben van, akkor folytatódik a kivizsgálás a szűkebb körrel. Ilyenkor szokták elküldeni a pár mindkét tagját kromoszóma vizsgálatra, ami egy egyszerű vérvizsgálat, amivel a genetikai problémákat, a pár esetleges genetikai kibékíthetetlenségét vizsgálják.

Valamint a másik teendő a petevezeték átjárhatósági vizsgálat megejtése, ami ma három formában történhet. Csinálják röntgennel, ultrahanggal, illetve laparoszkópos műtéttel. Én az ultrahangos formát választottam, hiszen a nőgyógyászom és az internet egyértelmű véleménye szerint ez a legkevésbé fájdalmas. Az átjárhatósági vizsgálatnak az a lényege, hogy a felhelyezett katéteren keresztül – a méhnyakon át – festéket fecskendeznek méhbe, aminek segítségével meg tudják nézni, hogy a petevezetékek mindkét oldalon átjárhatóak-e. Amennyiben kisebb letapadás van, azt ott helyben kezelni tudják, ha azonban nagyobb a probléma, akkor mindenképpen szükség lesz a laparoszkópos eljárásra. Az átjárhatósági vizsgálatnak mind a röntgenes, mind az ultrahangos fajtája fájdalommal jár, hiszen már a méhnyak fertőtlenítése is kellemetlen, az utána következő festékes eljárás pedig komoly méhgörcsöket tud okozni.

A laparoszkópos vizsgálat pedig egy műtét, és mint olyan, értelemszerűen altatásban történik. Ilyenkor a köldök mellett ejtenek egy bevágást, amin keresztül bevezetik az endoszkópot, aminek a segítségével pontosan meg tudják állapítani, hogy mi a helyzet a petevezetékekkel. Mivel műtétről beszélünk, a három eljárás közül ez gyógyul a leglassabban és maga után vonhatja a műtéti altatás szövődményeit, következményeit is.

Kérhető még egy közösülés utáni teszt elvégzése is (PCT vizsgálat), amelynek az a lényege, hogy az együttlét után néhány órával a méhnyak váladékból mintát vesznek és ezt mikroszkóp alatt ellenőrzik. Az orvosoknak ilyenkor mozgó spermiumra kell bukkanniuk. Ha nem találnak, akkor ez azt jelenti, hogy a méhnyak váladéka olyan anyagot tartalmaz, amely nem kedvez a spermiumoknak, azaz elpusztítja őket.

Korábban olvastam, hogy erről a vizsgálatról igencsak megoszlik a nőgyógyász társadalom véleménye is, mert van egy jó részük, akik kifejezetten nem hisznek benne, ezért is nincs a kötelezően elvégzendő vizsgálatok között.

Nem akarok senkit sem elijeszteni, de szerintem jó így összeszedve látni, hogy mire is lehet a kezdetben számítani.

Fotó: etch.com; Leadfotó: Google Plus