Őszi wellness: 4 napig lebegtem a zen érzésben

Ne a nyüzsgő, 200-400 szobás hotelek jussanak eszedbe, hanem azok, ahol a medencék nem olimpiai méretűek, de pont elegendők arra, hogy senki ne zavarja a másikat. Én itt egy kis filmszakadást kaptam, ugyanis kb. 15 perc jacuzzi után kiültünk a pihenőágyra… És elaludtam. Mi az érdekes? Hogy olyan nyugi volt, az ágy kényelmes, hogy megtehettem a nyilvános szundit;)

Persze, ébredés után sorban használtuk ki a kényelmünket szolgáló lehetőségeket: gőzkabin, egyedi szaunák, tepidárium… És a kedvenceim: sókamra és jégkút! Szinte éreztem, ahogy fellélegzik a bőröm és lassan elengedem a hétköznapok gondjait. Még az sem volt zavaró, hogy közben több konferencia is zajlott, olyan ügyesen és hatásosan választották el a funkcionális helyszíneket.

Pusziljuk a séfet!

Korán vacsoráztunk, és meg kell hagyni, hogy nem a szokásos svédasztalt kaptuk… Pedig abban már van tapasztalat. Nem csak finomak voltak az ételek, hanem különösen frissek, nem elnagyoltak, hanem a legutolsó croissan-ig átgondoltak. Nem is kell mondanom, hogy a diétánknak esélye sem volt! :) Volt szerencsénk kifülelni, ahogy épp új menüt állítanak össze… Maradjunk annyiban, hogy teli hassal is beneveztünk volna rá! (Utólag is pusziljuk a séfet!) :)

Estére még bevállaltam egy kozmetikai kezelést, amire legtöbbször nincs időm. A kezelő hölgy pont úgy viselkedett és úgy végezte a kezelést, ahogyan azt a legjobb iskolákban tanítják. Honnan tudom? Ezt is tanultam… Ennél fogva az első percekben feltűnt a kezelőanyagok ritka mivolta, amit hazánkban csupán egyetlen helyen találhatsz meg ezen kívül! A kozmetikus pedig az első perctől az utolsóig profin járt el: a köszöntés, a kezelés, a lezárás… Minden hibátlan volt és a személyisége is nyugalmat sugárzott. Kicsit kómásan trappoltam fel a szobába, ahol barátnőm hasonlóan valószínűtlen nyugalomban úszott. De most komolyan, mintha benyugtatóztak volna minket. :D