Hernádi Juditnak énekesi tehetségére is szüksége van legújabb szerepéhez

A Római vakáció című film hatvanadik évfordulójára készülő színpadi adaptációt július 26-án mutatja be az Orlai Produkciós Iroda a Szentendrei Teátrummal közösen. Az előadásban szerepel Hernádi Judit is, aki nem csak játszani, de énekelni is fog a készülő produkcióban.

A Bandy-lányok után ismét Orlai Tiborral dolgoznak együtt. Talán hasonlóan gondolkodnak a színházról?

Szívesen mondom, hogy közel áll hozzám Orlai Tibor színháza. Teljesen nyilvánvaló. Emberileg is megkedveltük egymást és színészként is tud bennem gondolkodni. Tibor nem csak szórakoztató produkciókat gyárt, és ez nagyon fontos – akár a fiatal színházi alkotókat segítő pályázatra, akár a kisebb produkcióira gondolok. Fölvállaltan a saját értékrendjét képviseli, ami színes értékrend, és minden körülmények között kiáll mellette.

Én gyakran kerülök olyan csapatba, ahol kevesekkel játszottam együtt korábban – ez a szabadúszás sajátossága. Nem nagy ország a miénk, úgyhogy vehetjük egyetlen nagy társulatnak is a magyar színházat, aminek én is tagja vagyok. De szerencsére sok tehetséges fiatal erő van, és a Római vakációban is többen vannak, akikkel még nem hozott össze az élet. Ilyen a rendező, Pelsőczy Réka vagy Tenki Réka, aki nemrégen jött ki a színművészeti egyetemről, de az igazat megvallva még Márton Andrással sem dolgoztunk együtt. A szabadúszás nagy rugalmasságot igényel, de én ezt nem is tudnám máshogy csinálni.

A Római vakációval mikor találkozott először?

Nagyon régen láttam a filmet. Nem vagyok újranézős típus, de klasszikusról van szó, úgyhogy a tévében föl-fölbukkan a mai napig. Részletekre emlékszem, gesztusokra, arcokra, meg persze a motorozásra Rómában.

A filmben a dada szerepe viszonylag kicsi, a színpadi változatban azonban Zöldi Gergely fordító-dramaturg kibővítette a szerepet. Mondhatjuk, hogy Hernádi Juditra van írva?

Leginkább arra a képzetre van írva, ami a színpadról látszik belőlem, amit azon keresztül gondolnak rólam. Ez persze különösen megtisztelő, de természetesen ez nem én vagyok. Kicsit félek is, mert azt lehet hinni, hogy ilyen esetben roppant könnyen megy a szerepformálás, de ez koránt sincs így. Minden mondatért meg kell dolgozni, arról nem is szólva, hogy a római atmoszféra, a pezsgő kávéházi élet, a városi forgatag és az éjszakai élet megidézése is nagy feladat lesz.

Az előadásban Cole Porter-slágerek szerepelnek, és egyik-másik az ön előadásában lesz hallható.

Csodálatos, imádni való zenei világ az övé. Minőségi, fülbemászó, nagyszerű dalok. Varázslatos világot teremtenek meg Cole Porter számai, és nagyon illik a darabhoz ez az atmoszféra. Én két dalt fogok énekelni, a Kísérletek és a Begin the beguine című dalt. Mindkettő remek szerzemény. Mindent megteszek azért, hogy ez nyilvánvaló legyen.

Fotók: Takács Attila