A nők többet aggódnak és kevésbé tűrik a stresszt - Elkészült Magyarország első stressztérképe

A budapesti idősebb marketinges férfiaknak a legkisebb, a szabolcsi fiatal háztartásbeli nőknek a legnagyobb a stressz-kockázatuk – derül ki az ország Nagy Stressz Tesztjének feldolgozása után készített első hazai stressztérképből.

Elkészült Magyarország első stressztérképe. A Life.hu a MagneB6 támogatásával márciusban végezte el az ország Nagy Stressz Tesztjét, amelyben alig egy hónap alatt több mint 90 ezren töltötték ki a kérdőívet. A nemzetközileg elismert és széles körben alkalmazott kutatási módszerre alapozott online pszichológiai tesztet a Károli Gáspár Református Egyetem kutató pszichológusai dolgozták ki a hazai viszonyoknak megfelelően.

A tesztben a kutatók arra kaptak választ, mennyire aggodalmaskodnak, és milyen stressztűrő képességgel rendelkeznek a válaszadók. A teszt két kérdőívet tartalmazott. Az első azokat az embereket azonosította, akik hajlamosak a felesleges aggódásra, elképzelik a legrosszabbat és szoronganak miatta. A második kérdőíven viszont azok értek el magas pontot, akik stresszhelyzetben higgadtak maradnak, hideg fejjel felveszik a kesztyűt, bírják a kritikát, és sértődés helyett képesek megbirkózni a helyzettel.

Idősebb korban már nem idegeskedünk annyit

Noha a teszt az internetezők minden korcsoportját megszólította, a legtöbb a 35-49 év közötti válaszadó volt. Elgondolkodtató eredmény, hogy az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken az aggodalom szintje, és nő a stressztűrés mértéke. A legjobban a 19-34 éves korosztály aggódik - azok, akik önálló életük megteremtésén fáradoznak, iskoláik után munkahelyet és lakást keresnek. A 65 év felettieknek már csak 6 százaléka mutat átlag feletti aggódási szintet.

Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének korábbi kutatása már bizonyította, hogy az Y-generáció tagjai (18-33 év közöttiek) jóval nagyobb stressznek vannak kitéve, mint az idősebb korosztály tagjai, hiszen az új élethelyzetek okozta állandó nyomás és megfelelési kényszer nehéz kihívások elé állítja a fiatalokat.

„Természetesen lehetséges, hogy kevesebb vagy inkább más jellegű stressz éri a nyugdíjas korúakat: nem annyira jellemző a munkahelyi követelményekből és a felpörgetett életritmusból származó feszültség. Ugyanakkor a személyiségfejlődés előrehaladtával megváltozhatnak az ember életében a prioritások, s egy integrált élettörténettel és –szemlélettel rendelkező egyén kevésbé hajlamos mindennapi bosszúságokat stresszként megélni” – magyarázta Milanovich Dominika pszichológus szakértő az eredmények mögött fellelhető okokat. Hozzátette azonban: ezt más típusú vizsgálatokkal lehetne jól kimutatni. Szerinte ugyanis azt sem zárhatjuk ki, hogy generációs különbségek állnak az eredmények hátterében, és a tesztet kitöltő személyek akár fiatalabb korukban is – egy más társadalmi-történelmi kontextusban - jobban tűrték a stresszt.

A marketingesek nagyon jó stressztűrők

Nemzetközi kutatások igazolják például, hogy folyamatosan növekszik az aggodalom a gazdasági válság okozta bizonytalan életkörülmények miatt. Egy 2012-es globális kutatás során a válaszadók 48 százaléka jelezte, hogy a mindennapi stressz szintje növekedett a kutatást megelőző évben, és a válaszadók közel 60 százaléka a munkáját jelölte meg első számú stressz faktorként az életében.