Egészséges téli finomság: gesztenye

A karácsonyi vásárok elengedhetetlen velejárója a sült gesztenye finom illata. Cikkünkből kiderül, hogy isteni ízén kívül miért érdemes még gyakran fogyasztani ezt a sokoldalú gyümölcsöt.

Először is, fontos megkülönböztetni a vad- és szelídgesztenyét, mivel előbbi termése kifejezetten mérgező, és csak a szelídgesztenyéből, vagy másnéven maróniból készült ételek ehetőek. A továbbiakban ennek jótékony hatásaival és felhasználási módjaival ismerkedünk meg. A legenda szerint a 15. században Beatrix királyné hozta be hazánkba Itáliából a gesztenyét, és az új finomsággal töltött kakas rögtön Mátyás királyunk egyik kedvenc ételévé vált. A gesztenye később mindenféle gondozás nélkül elterjedt az országban, a 18. századra már jelentős szelídgesztenye-erdőket birtokoltak a földművesek.

Miért fogyasszuk?
Egyik legfontosabb jellemzője, hogy rengeteg keményítőt, viszont a hasonló magvakhoz képest kevés olajat és zsiradékot tartalmaz. Nagyobb mennyiségben található benne B1, B2, B6 és E-vitamin, de még némi C-vitamin is. Az ásványi anyagok közül káliumot, foszfort, kalciumot és magnéziumot, a nyomelemek közül pedig vasat, rezet, cinket és mangánt viszünk be a szervezetünkbe a fogyasztásával. Összetétele miatt szív- és érrendszeri problémák esetén különösen javallott az étrendbe való beépítése. A gesztenyefa virága és kérge sok tannint tartalmaz, ami vérző sebek és hasmenés kezelésére alkalmas. Leveleiben és kérgében sok csersavat találunk, ezek gyulladásgátló és köptető hatásúak. A falevelek hatóanyagai továbbá csökkentik a reumás panaszokat, a hátfájást és az ízületi fájdalmakat is.

Hogyan fogyasszuk?
Októbertől februárig beszerezhető, de könnyen kiszárad, így a gesztenyeszemeket felhasználásig hűvös, párás helyen, jobb híján hűtőszekrényben tároljuk. Régen a kiszárított, porrá őrölt maróniból tésztát készítettek, ma már elsősorban desszertekhez, húsokhoz használjuk.

Két legelterjedtebb elkészítési módja a sült gesztenye illetve a gesztenyepüré. A beáztatott gyümölcsök külső, barna héját éles késsel kereszt alakban bevágjuk, megfőzzük, majd néhány másodpercre hideg vízbe tesszük. A külső héj így már könnyedén leszedhető. Ha a maradékról lehántjuk a belső, vékonyabb héjat is, elkészíthetjük a gesztenyepürét, ha rajtahagyjuk, akkor forró sütőben, tepsiben szétterítve megsüthetjük. A püré sósan ízesítve helyettesítheti a főételhez szánt köretet, vagy húsokat tölthetünk meg vele. Édesítve, tejszínhabbal tálalva isteni desszertet varázsolhatunk az asztalra - ezt a finomságot hazánkon kívül csak Ausztriában és Horvátországban ismerik.

További ötletek
Ha muslicák jelennének meg a lakásban, néhány szem zöld szelídgesztenye elűzi őket, valamiért nem szeretik ezt a gyümölcsöt. A barna gesztenyéket a szekrényben, gardróbban hasznosíthatjuk, az ugyanis a molylepkéket tartja távol. A benne található keményítő ruhák keményítésére is alkalmas, a maghéj és a levelek főzete pedig csillogó fényt ad a barna és vörös hajnak.