Ukrajna szerint készülhetünk a legrosszabbra: leállt a csernobili atomerőmű
36 évvel ezelőtt történt az atomkatasztrófa
"Mélységesen aggaszt a csernobili atomerőmű személyzetének nehéz és stresszes helyzete, valamint az ezzel járó potenciális kockázatok a nukleáris biztonságra nézve" – mondta kedden Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója.
Ahogy ma reggeli cikkünkben is megemlítettük, Grossi már múlt héten is súlyos aggodalmának adott hangot a csernobili események miatt. A főigazgató akkor rámutatott: bármely, ukrán nukleáris létesítményt érő baleset súlyos következményekkel járna a közegészségügyre és a környezetre nézve.
A csernobili atomerőmű-baleset (a köznyelvben csernobili atomkatasztrófa) 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki 1957-es Kistim-tragédia után a legsúlyosabb katasztrófa.
Bár a szovjet vezetés próbálta eltitkolni a katasztrófát, de rövid időn belül első ízben Svédországban kezdtek radioaktív felhőket észlelni, amelyek délkeleti, tehát a Szovjetunió irányából érkeztek. Ettől kezdve már nem lehetett sokáig hallgatni a baleset bekövetkeztéről.
Nyugtalanító, hogy az egész világot megrázó 1986-os leolvadás helyszínén még mindig tárolnak radioaktív hulladékot.
Fotó: 123rf
Bármely, ukrán nukleáris létesítményt érő baleset súlyos következményekkel járna a közegészségügyre és a környezetre nézve - mondta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, aki külön foglalkozott Csernobil esetével is.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
Hasonló cikkek
