Sokkal nagyobb a baj Csernobilban, mint eddig hittük - radioaktív por kerülhet a levegőbe, ami már nem csak Ukrajnát veszélyeztetheti

A külső acélszerkezet egy korábbi dróntámadásban sérült meg, a belső betonszerkezet összeomlása pedig súlyos következménnyel járhat.

200 tonna radioaktív anyagot tartalmaz

A Greenpeace frissen publikált jelentése szerint rendkívül súlyos állapotban van a felrobbant csernobili reaktor védőszarkofágja, ugyanis a közelmúltbéli katonai támadások aggasztó műszaki hibákat okoztak, melyek már a telephely elszigetelését is veszélyeztetik.

A felrobbant reaktor körül korábban egy kétrétegű szigetelőrendszert alakítottak ki, méghozzá annak érdekében, hogy a 4-es reaktor maradéka ne szennyezhesse sugárzással a közvetlen környezetet. A belső réteg, az úgynevezett szarkofág nem más, mint egy acélból és betonból készült héj, amelyet még 1986-ban húztak fel, méghozzá gyors ütemben.

A szerkezetben hozzávetőleg 200 tonna erősen radioaktív anyag található, és a Greenpeace szakemberei kiemelik: a szarkofág az immáron évtizedek óta tartó szerkezeti kifáradás és a nem elhanyagolható jelentőségű külső tényezők miatt akár be is omolhat. Magától értetődik, hogy egy ilyen esemény katasztrofális következményeket vonna maga után - ezt egyébként Shaun Burnie, a Greenpeace ukrajnai vezető nukleáris szakértője is megerősítette.

De mi is történne pontosan, ha megvalósulna ez a forgatókönyv? Lapozd fel galériánkat, rögtön elmagyarázzuk!

Mivel jelentős mennyiségű radioaktív részecske kavarodna fel, így le kéne bontani a szarkofágot, de az ukrajnai háborús helyzet ezt nagymértékben gátolná. Az, hogy mennyire stabil a belső szerkezet, most a másodlagos, külső védelmi buroktól függ, ami egy orosz dróntámadás következtében roncsolódott. Ha a belső szerkezet összeomlik, radioaktív por kerül a levegőbe, ami már nem csupán a közvetlen környezetre, de távolabbi, nem ukrán területekre is veszélyt jelenthet.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123rf