Tabutéma: ez történik a sírhellyel, ha lejár a használati idő és senki nem fizet tovább

Sokan jogosan gondolkoznak el azon, hogy mi lesz egy sírhely sorsa, ha már senki nem fizeti a helyet, és egyáltalán hogyan működik ez.

Megmutatjuk, hogy mik a konkrét szabályok erre

Mindenszentek ünnepe hazánkban 2000 óta újra munkaszüneti nap, amelyen a protestánsok és a nem hívők az elhunytakról emlékeznek meg. A temetők ilyenkor megtelnek mécsesekkel, virágokkal és emlékező családtagokkal.

Miközben sokan rendszeresen gondozzák hozzátartozóik sírját, kevesen vannak tisztában azzal, hogyan működik valójában a temetkezési rendszer Magyarországon. Sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy a sírhelyet nem örökre vásárolják meg, hanem csupán meghatározott időre váltják ki, és bizonyos esetekben a temető később ismét hasznosíthatja ugyanazt a területet.

A közhiedelemmel ellentétben a temetkezés során nem a földterület tulajdonjogát szerzik meg a hozzátartozók. A sírhely esetében valójában úgynevezett rendelkezési jogot váltanak meg egy meghatározott időszakra. Ez azt jelenti, hogy a temető fenntartója biztosítja a helyet az elhunyt számára, a család pedig a megváltási díj ellenében jogosult használni azt az előírt időtartam alatt. A sírhely tehát nem kerül a család tulajdonába, hanem egy meghatározott ideig garantált használati jogot biztosít.

Azonban mi történik ezután? Nos, a galériánkban mindent megmutatunk!

A megváltási idő hossza a sírhely típusától és az adott temető szabályzatától is függhet. A hagyományos koporsós sírhelyek esetében jellemzően több évtizedes időtartamról beszélhetünk, míg az urnafülkék, urnasírok vagy egyéb temetkezési formák esetében eltérő szabályok lehetnek érvényben. A hozzátartozóknak a megváltási idő lejárta előtt lehetőségük van a sírhely újbóli megváltására, vagyis a rendelkezési jog meghosszabbítására. Ezzel biztosíthatják, hogy a nyughely változatlan formában fennmaradjon.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF – Illusztráció