A II. világháború elfeledett hőse: a brit légierő ejtőernyőseként halt mártírhalált a magyar költőnő
Költőnőből vált a brit királyi légierő ejtőernyősévé
Szenes Hanna 1921-ben született Budapesten, asszimilálódott zsidó családban, Szenes Béla író lányaként. 1939-ben emigrált Palesztinába, majd a második világháború alatt belépett a brit hadseregbe. A brit királyi légierő ejtőernyőseként 1944. márciusban ledobták a volt Jugoszlávia területére azért, hogy szervezzék és segítsék a zsidó ellenállást, de a magyar határ átlépése után elfogták, megkínozták, és 1944. november 7-én – bírósági tárgyalás nélkül – kivégezték. Maradványait a Kozma utcai zsidó temetőben helyezték el, 1950-ben azonban Izraelbe szállították, és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.
Műveit húsznál több nyelvre fordították le, és ötven országban kerültek a könyvesboltok polcaira. Izraelben utcák egész sora, Dombóváron és Budapesten pedig tér viseli a nevét – előbbire 2019-ben, utóbbira pedig tavaly került ki a költőnőből lett nemzeti hős neve.
A magyar és héber nyelven egyaránt alkotó Szenes a harmincas évek közepén több nyarat töltött dombóvári rokonainál, ahol Pataki Ferenc fejszámolóművésszel is megismerkedett. Ma mindkettejükre dombormű emlékeztet a városi uszoda falán.
A kifogástalan neveltetésű, több nyelven beszélő, művelt úrilány egy olyan férfivel kötötte össze az életét a költőóriás halála után, aki mellett rangjához méltatlan, keserű sors várt rá.