Egy egész falut ölt meg a rejtélyes „robbanó tó”: máig nincs magyarázat arra, mi okozta a kitörést
A gyilkos tó
A Nyos-tó egy úgynevezett „robbanó tó”, melynek következménye a limnikus kitörés, amit természeti katasztrófaként tartanak számon. A kitörés során szén-dioxid tör fel a mélyvízű tavakból, ezt pedig földcsuszamlás, vulkáni tevékenységek vagy robbanás idézheti elő. Három afrikai tó ismert, ahol ilyen kitörés előfordult, ezek egyike a Nyos, amely miatt számos ember és állat veszett oda. 1986. augusztus 21-én ugyanis egy limnikus kitörés hatalmas szén-dioxid felhőt vetett fel a Nyos-tóból, a kiáramló szén-dioxid (80 millió köbméter) pedig megfojtotta a környéken élő embereket és állatokat, nagyjából 1800 embert és 3500 háziállatot, így csaknem egy egész falu lakosságát kiirtotta a korábban kristálykék színben pompázó krátertó. Azok, akik csodával határos módon túlélték a kitörést, hirtelen a semmiből furcsa, fehér ködöt láttak felszállni a tóból, amit egy mély és hangos morajlás követett. Mielőtt bárki felfoghatta volna, mi történik, egy széllökés süvített végig a falun, amitől az emberek és az állatok hirtelen eszméletüket vesztették – írják a beszámolókban. Ephriam Che farmer egy vályogtéglából épült házban élt egy sziklán, ahonnan remek kilátása nyílt a tóra – ő is a túlélők közé tartozik, korábban pedig egy interjúban elárulta, hogy aznap, mikor a tó kitört, még legyek sem voltak a halottakon, ugyanis még azok is elpusztultak a mérges gázok miatt. A kitörést senki sem tudta volna megjósolni: még most, közel 40 évvel a robbanás után a tudósok még mindig nehezen tudják megmagyarázni, mi váltotta ki a pusztító kitörést, hiszen korábban a szén-dioxidnak soha nem volt esélye a felszínre kerülni, így valami nyilván kiváltotta gázok hirtelen felszabadulását, de az biztos, hogy nem vulkáni tevékenység, és nem is földcsuszamlás volt az. A szakemberek a veszély csökkentésére öt csövet terveztek levezetni a tó mélyébe, hogy felszínre hozzák az azóta felgyülemlő gázok egy részét, de ezekből csak egy készült el, ugyanis a további csövek elhelyezését kockázatosnak tartják, hiszen lehetséges, hogy a munkálatok újabb kitörést indítanának el. A Nyos egyébként más módon is veszélyt jelent, hiszen sziklafalai gyengék, így ha egy földmozgás miatt azok leomlanak, óriási mennyiségű víz zúdulhat a mélyebben fekvő településekre. Nem véletlen tehát, hogy a Nyos-tó a világ egyik legveszélyesebb helye, amit jobb elkerülni.
Dánia a britek példáját igyekszik követni, csakhogy a jelenlegi járványügyi adatok nem indokolják a lazítást. Megszüntetik a maszkviselési kötelezettséget, és az oltási igazolványokat sem ellenőrzik majd a jövőben.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
