Tízmillió éves vulkánkitörésre bukkantak a kutatók Magyarországon

Tízmillió éves, hatalmas robbanással járó vulkánkitörést azonosított egy nemzetközi kutatócsoport Észak-Magyarországon – írja az MTI egy friss kutatás alapján, amelyet Karátson Dávid egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természetföldrajzi Tanszékének vezetője irányított, és öt ország tudósai vettek részt benne.

Négy fázisból álló óriási kitörés

A kutatás július elején, a Nature Scientific Reports című folyóiratban látott napvilágot. Ez alapján a 13,06 millió évvel ezelőtti, négy fázisból álló hatalmas kitörés több mint 3000 négyzetkilométeren, a Mátra keleti peremétől a Bükkön át a Tokaji-hegységig vizsgálható. A Tarnaszentmária Dobi-oldal lelőhelyről elnevezett Dobi kitörés egy tízmillió évig fennállt beltenger, a Paratethys sekélyebb, partközeli vizeiből robbant ki, amit egyebek mellett a tufaanyagban található foraminiferák (likacsoshéjúak: tengeri egysejtűek vázmaradványai) igazolnak.

A kutatók a kirobbant anyag térfogatát legalább 200 köbkilométernyire becsülik, s ez alapján gigászi méretű (a robbanásos kitörések skáláján VEI 7-es) kitörés rekonstruálható.

A tengervíz és a magma kölcsönhatása mintegy porította a magmát, így a centiméteres vagy akár deciméteres horzsakövek mellett a kirobbant anyag zöme finom portufa volt. Kémiai összetétele arra utal, hogy a hatalmas mennyiségű magma több külön magmaforrásból származott. A vizsgálat szerint a tenger alól történt kirobbanás ellenére a hatalmas térfogatú tufaanyag zömmel szárazföldön rakódott le, mert a terepen megfigyelhető alsó határrétegben növénymaradványok, szárak, levelek, szenesedett fatörzsek találhatók, melyek az egykori élővilágot jellemzik.

A Dobi kitörés – híres társához, Ipolytarnóchoz hasonlóan – pillanatszerűen konzerválta a korabeli őskörnyezetet. A folytatódó kutatás alapján az prognosztizálható, hogy az Észak-Magyarországon ilyen részletességgel még nem vizsgált vulkanizmus megismerése akár több ilyen területet tár majd fel.

Leadfotó és fotó: 123rf