Horvátország fenséges ízei: Egy hely, ahol mindent meg kell kóstolnod!

Fehér szőlők északon

Északon a legelterjedtebb két fehér fajta a moslavac vagy šipon és a graševina (olaszrizling), de kisebb mennyiségben olyan helyi szőlőfajtákat is termelnek, mint a Zágráb környéki kraljevina vagy imbrina (ebből újabban pezsgő is készül), illetve a škrlet, ami a bogyó pirosas színéről kapta a nevét. A kékszőlők közül elsősorban a frankovkát termesztik, de fehér- és vörösborok egyaránt készülnek a nálunk is népszerű világfajtákból.

Könnyed nedűk

Isztrián a malvazija istarska az őshonos fehér fajta, ebből friss és hordós érlelésű, nagyobb testű borok is készülnek. Szintén őshonos a vörös teran szőlő, ami magas savú és viszonylag alacsony alkoholú bort ad. Krk egyedi szőlőfajtája a fehér žlahtina, amiből elegáns, könnyed fehérbort palackoznak, Susak szigete pedig a Kvarner-öbölben termesztett suščan vagy sansigot nevű vörös fajtákról ismert.

Dalmácia ízei

Észak-Dalmácia jellegzetes fehér szőlőfajtája a Šibenik környékére jellemző debit, amiből egyrészt könnyű száraz fehérbor, puljižanac készül, a napon szárított fürtökből pedig szalmabor jellegű desszertbor, prošek lesz. Itt a leghíresebb vörös fajta a babić, amit a Krka folyó torkolatánál, Šibenik és Primošten környékén termesztenek – testes, hosszan érlelhető vörösbort ad. Dél-Dalmáciában, Korčula szigetén a pošip az őshonos fehérborszőlő, amiből testes, jól érlelhető borokat is készítenek viszonylag magas alkohollal. S végül a legelterjedtebb fajta az egyébként egész Dalmáciában termesztettvörös plavac mali, amelynek fő termőterülete a Pelješac-félsziget, a Hvar és Brač szigetek. Borát magas alkohol- és tannintartalom, jó érlelhetőség jellemzi. Érdemes megkóstolni leghíresebb változatát, a pelješaci dingačot.

Fotók: instagram.com/geminthebottle, instagram.com/vinskakuca_pavlomir, instagram.com/korcula.me; Leadfotó: 123rf.com