Tudtad? Ezért akartak atomot robbantani a Holdon az amerikaiak

Nem a vélt tudományos haszon hajtotta őket

A mai szemmel már igazi őrültségnek tűnő katonai vállalkozást a légierő égisze alatt kezdték kidolgozni. A projekt értelmi szerzői azzal próbálták meg népszerűsíteni furcsa ötletüket, hogy megvalósítása majd jelentős katonai, politikai és tudományos haszonnal jár az amerikaiaknak. El is készült egy 190 oldalas dokumentum, mely a Project A119 végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat ismertette. A projektet előkészítő tudományos csapathoz Carl Sagan, a későbbi elismert csillagász is csatlakozott.

Azt nem lehet tudni, hogy Sagannak - aki később békeaktivistaként, a világűr békés kutatása mellett síkra szálló tudósként lett ismert - mi volt a konkrét véleménye a Holdon történő atomrobbantásról, mindenesetre a projektben a csillagász mellett részt vettek a légierő prominens tisztjei, valamint az Apollo-program majdani helyettes igazgatója, Leonard Reiffel és Gerard Kuiper, a bolygókutatás egyik meghatározó személyisége is.

Először egy hidrogénbombát akartak felrobbantani a Holdon, de később meggondolták magukat, és egy 1,7 kilotonnás atombombával akarták végrehajtani az akciót. A légierő vezetőit valójában nem a vélt tudományos haszon motiválta: arra voltak kíváncsiak, vajon a Földről is láthatóvá válik-e a robbanás következtében keletkező gombafelhő. A robbanást a Hold Föld felé néző féltekéjének perifériáján akarták végrehajtani, hogy a Nap sugarai megvilágíthassák a detonáció nyomában megjelenő felhőt.

Később szerencsére az amerikaiak letettek megalomán ötletükről, mára pedig két nemzetközi egyezmény (1963-ban, valamint 1967-ben aláírt, a nukleáris támadóeszközökkel kapcsolatos kísérleteket, illetve a világűr felhasználását szabályozó dokumentumok) tiltja a hasonló vállalkozásokat.

Fotó: 123rf

Leadfotó: 123rf