Vége a találgatásoknak: fény derült a Fertő tó valódi korára
Egy új tanulmány alapján már körülbelül 25 ezer éve is létezhetett a Fertő tó – írja az MTI. A víztömeg ekkor a mainál sokkal nagyobb kiterjedésű lehetett.
A becslések eddig széles skálán mozogtak
Bécsi, innsbrucki és grazi szakemberek ásványok vizsgálatára alapozva határozták meg a tó korát, amelyre mindeddig csak távoli becslések álltak rendelkezésre.
A legrégebbi üledékeket a Fertőtől északra fekvő Jois közelében találták meg.
Ez a térség ma már nincs víz alatt, a minták viszont azt bizonyítják, hogy a tó 25 ezer évvel ezelőtt egészen idáig kiterjedt.
A friss eredmények alapján a Fertő mai területe nagyjából 6600 éve alakult ki. Stephanie Neuhuber geológus szerint az eredmény megdöbbentő volt, mert a 25 ezer évvel ezelőtti időszak a legutóbbi jégkorszak idejére esik, amikor eleve igen kevés folyékony víz volt a Földön.
A Fertő datálásában a szakértőknek mindeddig nemigen volt megfelelő kiindulási pontjuk, ezért a becslések meglehetősen széles skálán, 10 ezer és több millió év között mozogtak. A kutatók most a közvetlenül a tó vizéből különleges eljárással kikristályosítható karbonátokat elemezték, és az ásványok növekedési sebességét tanulmányozták. A számítások során figyelembe vették azokat a periódusokat is, amikor a tó időről időre kiszáradt.
A Fertő korának vizsgálatát eddig az bonyolította, hogy – szemben más vizekkel –nem tudták alkalmazni az esetében a hagyományos módszereket. A megszokott eljárás szerint egy tóban olyan mélyre fúrnak le, hogy elérjék az aljzatát, és az ottani legrégebbi réteg korát állapítják meg. A Fertő ugyanakkor olyan sekély, hogy a szél keltette hullámzás eléri a fenekét is, és az ottani üledékeket folyamatosan összekeveri.
(MTI/24.hu)
A kutatók erre akkor jöttek rá, amikor górcső alá vették azt a holdi port, amelyet az űrhajósok még 1972-ben, az Apollo-11 misszió részeként hoztak a kék bolygóra.
Leadfotó: Facebook/kaland.sport.hu
Oldalak
