Mégsem olyan jó hely az űr? Asztronauták figyelmeztetnek a veszélyekre
Mal de débarguement szindróma
Smith Johnson, a NASA repülő-sebésze szerint sem gyerekjáték az űrutazás: szerinte sok űrhajós úgy tér vissza a Földre, mint egy kicsontozott csirke. Aztán ott van még az úgynevezett mal de débarguement szindróma is (MdDS), ami a tengeri betegséghez hasonlatos mozgásérzékelési zavar, csak ez nem az utazás közben, hanem utána, már nyugalmi helyzetben – általában szédüléssel, hányingerrel, bizonytalanság érzéssel, fülzúgással – jelentkezhet.
A visszatérés sem veszélytelen
Az űrutazás hatásai között mindenképpen fontos megemlíteni az érzékelőcsatornákban történő változásokat is. Mást érzel például, mint amit látsz, így aztán egy kis időbe telik, amíg rájössz, hogy a Földre visszatérve másként kell mozognod és mozgatnod a lábad például ahhoz, hogy eljuss egy adott helyre vagy elérj egy bizonyos tárgyat. Mielőtt azonban azt gondolnád, hogy csak az űrbéli élet veszélyes, jobb, ha tudod, hogy egy űrhajósnak legalább annyira kell tudnia vigyázni magára a Földre érkezés után is. Dr. Johnson például azt javasolja az asztronautáknak, hogy két hetet adjanak maguknak a visszarázódásra, és arra figyelmezteti őket, hogy két hétig ne vezessenek és egy hónapig ne is repüljenek. Miután az űrben kissé megnyúlik a gerincoszlop is, így a visszatérés utáni hetekben újra alkalmazkodnia kell a földi gravitációhoz. Az űrutazóknál egyébként pont emiatt tizenháromszor nagyobb eséllyel alakul ki porckorongsérv, mint a „szokványos” földi életet élőknél.