Szeretnéd kipróbálni magad csillagászként? Most itt a lehetőség, előismeretek sem kellenek hozzá

Ezért kulcsfontosságú a felfedezésük

1949 óta csupán nagyjából 30 aktív kisbolygót fedeztek fel a kutatók, a mostani projekt tehát ennek a számnak a megsokszorását célozza, ami merész, de szép ambíció. A jelentkezőkre óriási munka hárul: több mint tízmillió aszteroidaképet kell majd átfésülniük, de tízezer aszteroidából általában csak egy tartozik az aktív kisbolygók közé, így aztán hosszan elnyúló, kissé talán monoton munkára számíthatnak az amatőr űrkutatók. Az idegen objektumok - melyeket kisbolygóövi üstökösöknek is szoktak nevezni - a Földéhez hasonló kötött pályán mozognak, olykor azonban - a "valódi" üstökösökhöz hasonló módon - csóvát képeznek.

Az űrkutatók egyelőre csekély ismeretekkel rendelkeznek az aktív kisbolygók eredetét, keletkezését illetően. Ha azonban a felfedezett objektumok száma nagymértékben növekszik, akkor a tudósok ismeretanyaga is bővülhet. Az aktív kisbolygók segíthetnek megérteni a Földön lévő víz eredetét, mi több, annak kiderítésében is elévülhetetlen szerepet játszhatnak, hogy hol teremtődtek meg a Naprendszerben az élet kialakulásához szükséges kondíciók. Az aktív aszteroidák többsége a Mars és a Jupiter keringési pályája közötti régióban található. Van köztük néhány, mely a Föld pályáját is keresztezi.

A kisbolygók zömmel fémből és kőzetből épülnek fel, az üstökösök viszont porból és jégből tevődnek össze. Mivel az illékony, a melegedés következtében elpárolgó összetevők aránya jelentősebb, olyan hosszú csóva képződik, mely az üstökösökére emlékeztet.

Fotó: 123rf

Leadfotó: 123rf