Andalúzia tartomány fővárosa: Sevilla

A számokat tekintve Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa. Hófehér házak, mór épületek és flamenco – itt megtaláljuk mindezt, továbbá történelmi és kulturális emlékek, s féktelen szórakozás vár ránk. Sevilla magán viseli a tartomány hangulatának minden jellemvonását.

Sevilla története
A város első lakói a görögök, a föníciaiak és a rómaiak voltak, majd a mórok és a keresztények idején jelentős központtá vált. Amerika felfedezése után élte virágkorát, Európa egyik leggazdagabb városa lett.

A 17. század a város történetében a hanyatlás időszakát jelentette, ennek ellenére sok művész élt és alkotott a városban, többek között Velázquez és Murillo. Egy évszázad kellet csak hozzá, s Sevilla ismét virágzó hellyé változott, a kontinens legfontosabb településeinek egyikévé vált.
 

Katedrális, Giralda és királyi vár
A város katedrálisát egy mór mecset helyére építették 1401 és 1519 között gótikus stílusban. A katedrális belső tere is lenyűgöző látványt nyújt az azt uraló Fő-kápolna oltárképével, amelynek díszítése a spanyol gótikus faszobrászat remekműve, a szentély kanonoki üléseivel, valamint a 17. századi márvány és bronz szentélyfallal. A déli kereszthajóban találjuk Amerika felfedezőjének allegorikus szobrokkal díszített síremlékét, a kincstárat és a sekrestyét, valamint a X. Alfonz sírhelyéül szolgáló királyi kápolnát.

A város visszahódítása után, a katedrális építésekor a keresztények a minaretet harangtoronnyá alakították, mely a legkisebb szél hatására is megmozduló záródísze után kapta nevét (giraldillo-szélkakas). A toronyba, ahonnan csodás kilátás nyílik a városra, rámpasorozaton lehet feljutni, a torony aljában a Narancsudvart találjuk, amely egykor szintén a mecsethez tartozott.

A katedrálissal szemben áll a királyi vár, amely a mór építészet elemeit viseli magán, holott az eredeti mór palotából nem sok maradt meg, a ma látható épület nagy részét 1362-ben Kegyetlen Péter építette. Ez egy gyönyörű építmény az udvarok labirintusával, stukkókkal és csempékkel díszített szobáival, teraszaival, kazettás mennyezetű termeivel, a szökőkutakkal és boltíves belső kertjeivel. A 16. században V. Károly selyemtapétás szobákkal egészítette ki a palotát, a kertekbe pedig reneszánsz stílusú lugasokat, teraszokat és árkádokat építtetett. Ekkor ültették a jázminbokrokat és a narancsfákat is.

A Santa Cruz negyed és a Szépművészeti Múzeum
A Santa Cruz negyed elbűvölő látványt nyújt fehér házakkal szegélyezett keskeny utcáival és napsütötte, narancsligetes tereivel. A 16. és 17. század előtt zsidónegyed volt, ekkor azonban a nemesek udvarházakat építettek a kerületben. A házak ablakait kovácsoltvas rácsok fedik, belül zöld növényekkel teli udvarokat, patiókat találunk.

A Szépművészeti Múzeumban elsősorban a spanyol aranykor festőinek műveit tekinthetjük meg, köztük Murillo Szent Ferenc látomása című képét, vagy El Greco Jorge Manuel képmása című alkotását, de láthatjuk Ribera, Velázquez és Rubens festményeit is.

Fesztiválok
Minden évben két igazán jelentős fesztivált tartanak Sevillában. Az egyik a Semana Santa, amelyet a húsvét előtti nagyböjt utolsó hetében tartanak, s amelyet keresztény ünnep révén mély vallásos érzelmek jellemeznek. Ilyenkor a kerületek egyházi közösségei szerveznek körmeneteket a városban, melyek keretében szentek hatalmas szobrait hordják körbe a településen, és a szobrokat csuklyás vezeklők és a bűnbánó tömeg követi.

A másik fesztivál, az egy hétig tartó Feria, teljesen világi ünnep, ahol meghatározó szerepet kap a zene és a tánc. Hintókon fodros ruhás, élettel teli lányok, lóháton klasszikus ruhába öltözött férfiak vonulnak végig a városon, miközben folyik a sherry és ropják a táncot.