Megtalálták a legkorábbi emberi temetkezési helyet Afrikában - egy gyermek maradványait rejtette

A nem mindennapi felfedezésre a kenyai partvidéken, egy karsztbarlangban került sor.

Úttörő jelentőségű felfedezés Afrika mélyén

Megtalálták a legősibb emberi temetkezési sírhelyet Afrikában - olvasható a Nature című tudományos folyóiratban. A kenyai partvidéken, a Panga ya Saidi régészeti helyszín egyik karsztbarlangjában került sor az úttörő jelentőségű felfedezésre, a sír egy két-három év körüli gyermek maradványait rejtette. A barlang védett nyúlványa alatt helyezték örök nyugalomra egy egyáltalán nem mély sírba, a fejét párnára helyezték, felsőtestét pedig lepellel fedték el. Az archeológusok az Mtoto nevet adták neki, mely szuahéli nyelven annyit tesz: "gyermek". "A gyermeket egy lakóhelyen temették el, közel ahhoz a helyhez, ahol ez a közösség élt, ami arra utal, hogy élet és halál milyen szorosan összefügg. Csak az emberek bánnak a halottakkal ugyanolyan tisztelettel, figyelemmel, sőt gyengédséggel, mint az élőkkel. Még akkor is, ha meghalunk, továbbra is fontosak vagyunk a csoportunk számára" - fejtette ki a felfedezésről szóló tanulmány egyik szerzője, María Martinón-Torres, a spanyolországi Emberi Evolúció Nemzeti Kutatóközpontjának (CENIEH) igazgatója.

Fotó: 123rf

Csoportos aktus lehetett

Az erősen lebomlott csontokat a szakértők gipszbe ágyazták, majd további tanulmányozás céljából egy kutatóintézetbe szállították. A gyermeket a kutatók megállapítása szerint hajlított testtel helyezték végső nyugalomra, a jobb oldalán feküdt, térdeit a mellkasához emelve. A koponya, továbbá a három nyakcsont a párna lebomlását követően a helyén támadt űrbe esett. Egy vállcsont, valamint két borda pozíciója arra utalt, hogy a felsőtestet szintúgy valamilyen lebomló anyagba burkolták. A test még friss volt a temetés idején, a barlang padlójáról kikapart földdel fedték el.

A tanulmány egyik társszerzője, Nicole Boivin archeológus, a német a Max Planck emberiség történetével foglalkozó tudományos intézet igazgatója azt mondta, a temetés nagy valószínűséggel csoportos aktus lehetett, és minden bizonnyal a gyermek családjának tagjai vettek részt rajta. Boivin hozzátette: a legrégebbi neandervölgyi temetkezési hely megközelítőleg 120 ezer évvel ezelőttről származik, s hasonló korú a legrégebbi ismert Homo sapiens-temetkezési hellyel, amely szintén Izraelben található. A Homo sapiens első ízben több mint 300 ezer évvel ezelőtt tűnt fel Afrikában, s később onnan kiindulva népesítette be az egész Földet.

Leadfotó: 123rf