A sötét erdő titkai - A Grimm mesék legendája

Mikor volt, mikor nem, elég az, hogy régen volt, mikor két testvér úgy döntött, hogy megváltja a mesevilágot, és egy olyan hét határra szóló mesegyűjteményt alkot meg, amelyet 200 évvel kiadása után, az egész világ ünnepel majd. A Grimm testvérek mindent megtettek, hogy elérjék céljaikat. - Fillinger G. Dóra, a VJM.hu újságírójának írása.

Gyümölcsöző kapcsolatokat ápoltak a kor legkiválóbb romantikusaival és kötötték az ebet a karóhoz, miszerint csak eredeti német népmesékkel foglalkoznak. De az eladhatóság érdekében később megjelent a Csipkerózsika, valamint a Piroska és a farkas is. Most pedig a GRIMM 2013 programsorozatnál tartunk, ami egész Németországon átsöpör, és kegyelem nélkül szedi kultúrára éhes áldozatait.

A Kinder- und Hausmärchen mesegyűjtemény, mely az UNESCO - A világ emlékezete program része, 1812. december 20-án jelent meg először. Ez az időpont, 2012-ben egy olyan programsorozatot indított el GRIMM 2013 néven, mely Hessen tartomány teljes területén színházi bemutatókkal, kiállításokkal, workshopokkal és rendhagyó előadásokkal emlékezik meg Jacob és Wilhelm Grimm életéről és munkásságáról.

160 nyelvre fordították le

Az ünnepelt gyűjteményt egyébként 160 nyelvre fordították le megjelenése óta, aminek igen rögös útja volt. A Kinder- und Hausmärchen ötlete 1803-ban pattant ki a testvérpár fejéből, mikor marburgi tanulmányaik alatt találkoztak Clemens Brentanoval és Achim von Arnimmal, a kor két legnevesebb romantikusával. A két irodalmár ekkor kezdett el dolgozni saját könyvén, a Des Knaben Wunderhornon, melyben történelmi és népi történeteket akartak megmenteni a teljes feledéstől.

A Grimm testvérek ezen fölbuzdulva - Kasselba való visszatérésük után - elkezdtek dolgozni saját kötetükön, olyan meséket felhalmozva, amelyek máskülönben idővel eltűnnének. 1806-ban járunk, a két fivér mindent megtesz, hogy a lehető legtöbb mesét találják meg, és ehhez nem csak írott anyagokat használnak fel, hanem a szájhagyomány útján terjedő történetekre is nagy hangsúlyt fektetnek.

Első könyvük nem aratott osztatlan sikert

Segítségükre volt a gyűjtésben egész Kassel és környéke, de főként Dorothea Viehmann, aki remek forrásnak bizonyult népmesék terén. A tanult hölgy egyaránt ismerte a francia meséket, és a regionális, német elbeszéléseket is. Szintén megbízhatónak számított a patikus hét lánya és a pap leánygyermeke is. A sok, és alapos munka ellenére, az 1812-ben, karácsony előtt megjelent első könyv egyáltalán nem aratott osztatlan sikert. Túl nyers volt az olvasók és kritikusok számára, és a történetekhez hozzáfűzött tudományos megjegyzések sem váltak kedvelté.