8 dolog, amit talán nem is tudsz a Tokaj-hegyaljai borvidékről

Titkok, érdekességek, történetek.

Különleges háromszög

Az abaújszántói, a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy és a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település határában, 87 kilométer hosszúságban és 3-4 kilométer szélességben foglal helyet az 5860 hektárnyi szőlővel betelepített Tokaj-hegyaljai borvidék.

Fotó: Instagram.com/visiteasternhungary

Zárt borvidék

Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található Tokaj-hegyaljai borvidék 1737 óta a világ első zárt borvidéke: ez azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort – palackozott borok kivételével – nem lehet behozni. A borok és borkülönlegességek fokozott védelemben részesülnek.

Fotó: Instagram.com/grandtokaj

Így kezdődött

Hihetetlen, de a térségben már a honfoglalás előtt időkben is szőlőművelés folyt. Az igazi lendületet azonban a tatárjárás utáni időszak jelentette, amikor is IV. Béla király olasz szőlőműveseket hívott az országba. Tulajdonképpen ezek az Olasziban, Liszkán és Sárospatakon letelepedő termesztők alapozták meg a borvidék világhírét.

Fotó: Instagram.com/metszetek

További érdekességekért lapozz!

Több évszázada Hegyalja

A magyar Hegyalja elnevezést már a 16. században használták, de ekkor már Tokaj sem volt ismeretlen Európában, olyannyira, hogy a külhoni borkereskedők már kifejezetten tokaji szőlőnedűt kerestek a vidéken. A Tokaj és Hegyalja név így szép lassan összeforrt, a területet már a 18. századtól kezdve így emlegetik, noha hivatalosan erre csak később került sor.

Fotó: Instagram.com/frivolouszsa

Tokaji pince

A 2002 óta világörökségi listán szereplő borvidék központja Tokaj, amely alatt kiterjedt, 15-16. század óta bor tárolására használt pincerendszer található. Az egyik leghíresebb közülük a Rákóczi Pince, ahol a történetek szerint Szapolyai Jánost királlyá választották.

Fotó: Instagram.com/vikuush

Ebben rejlik a titok

A Tokaj-Hegyalján készülnek Magyarország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai, hála az éghajlati és a talajadottságoknak, valamint a terület kedvező fekvésének. Természetesen a minőségben óriási a szerepe a megfelelő érlelésnek és a tárolásnak is. A pincék falait vastagon beborító Cladosporium cellare penész gondoskodik a megfelelő páratartalomról, a Botrytis cinerea nevű gomba pedig a szemeket bevonva segít a kellemes zamat „megszületésében”.

Fotó: Instagram.com/judys_day

A cikknek még nincs vége.

Szőlőfajták

Tokaj-Hegyalján öt szőlőfajtát termesztenek, a vidék felén vastag héjú, nagy szemű, későn érő, jól aszúsodó furmintot. A borvidéken 30 százalékban van hárslevelű, amely szintén jól aszúsodik, de bogyói a furminténál kisebbek és vékony héjúak. Sokak kedvence az illatos sárga muskotály, amit a borvidék 15 százalékán termesztenek. A bouvier és a furmint „házasságából” született a kis fürtű, vékony héjú, illatos és magas cukortartalmú zéta. A kövérszőlő, ami, noha hagyományos, érzékenysége miatt nem termesztik nagy területen. Ezeken kívül van még egy fajta, ami szintén egy keresztezés eredménye: a bouvier és hárslevelű „ötvözetéből” lett, jól aszúsodó kabar.

Fotó: Instagram.com/fedezdfeltokajhegyaljat

Tokaji aszú

A tokaji borok leghíresebbjéhez, a tokaji aszúhoz az aszúszemeket egyenként válogatják a fürtről. Régen a faputtonyokba gyűjtött szemeket összezúzták, ezután 136,6 liter azonos évjáratú musttal vagy borral elegyítve, egy-másfél napig áztatták. Az ún. aszútészta kipréselése után a mustot hordókba töltve erjedni hagyták. Az aszú „puttonytartalma” attól függ, hogy hány puttony aszút áztatnak egy 136,6 liter űrtartalmú gönci hordóban. Az előírások szerint az aszút legalább 3 évig, ebből minimum 2 évig fahordóban kell érlelni, mielőtt forgalomba kerülne.

Fotó: Instagram.com/sch.winestories

Fotók: Instagram.com; Leadfotó: 123rf.com