Szabados Ági: Hatalmasat fordult az életem - Interjú

A népszerű hírolvasóval a közösségi médiáról, a magánszféra és a nyilvánosság határairól beszélgettünk.

Híradósként a közösségi médiában

A közszereplőként az ember két út közül választhat: megmutatja a privát életének egy - vagy éppen sok - szeletét a közönségnek vagy teljesen elzárkózik. A nyilvánosság mindig kétélű fegyver, így nagyon nehéz megtalálni az arany középutat, hogy az adott személy ne sérüljön. Szabados Ágnes, az RTL Klub fiatal tehetsége az utóbbi években robbant be a köztudatba. Riporterként, műsorvezetőként és hírolvasóként dolgozik a csatornánál, a hirtelen jött országos ismertség pedig megdöbbentő volt számára is.

Példaképnek jelölték

A híradós mindig nagyon igyekezett, hogy megóvja magánéletét a médiától, de belátta, hogy munkája miatt a szereplés fontos része az életének, így nem titkolhat el magáról mindent. Éppen ezért, amikor idén januárban felbontotta eljegyzését korábbi párjával, nem tagadta, hogy érzelmi mélypontra került és pszichológushoz fordult. A képernyős azonban nemrég az egyik közösségi oldalon megosztott egy képet, amelyen egy ismeretlen férfival szerepel, így máris elkezdődtek a találgatások, hogy újra rátalált a szerelem. A pár hivatalosan először a JOY Social Media Award gáláján mutatkozott együtt, ahol a #példakép kategóriában díjra is jelölték a tévést. A szerelmesek kéz a kézben pózoltak a fotósok előtt, a műsorvezetőt ezután kérdezte a riporterünk.

A mai nap a közösségi médiáról szól. Vissza tudsz emlékezni, mikor regisztráltál először ilyen jellegű portálra?

Nagyon régen volt, tinikoromban nekem is volt myVip és az iWiW fiókom, ott nyílt ki számomra ez az addig teljesen ismeretlen világ. Furcsa belegondolni, hogy gyerekként csak egy játéknak tűnt ez az egész, ma pedig iparágak épülnek rá. Felnőtt koromra igyekszem tudatosan használni ezeket a felületeket, nem úgy használom a közösségi médiát, mint egy influencer. A híradós imidzsbe nem fér bele, hogy promotáljak különböző dolgokat. Én az olvasást népszerűsítem, ez a szívügyem, nem véletelnül lettem irodalomterapeuta is. Nagyon hiszek az emberi történetekben, amiről egyébként a közösségi médiában való jelenlét is szól.

Honnan hozod az irodalom iránti rajongásodat?

Szerelmes vagyok a történetekbe. Az egész életemben folyamatosan jelen van a történet mesélés, ha olvasok, ha beszélgetek, ha dolgozom. A híradóban ugyan másfél vagy két perces beszámolókból ismerem meg a világban zajló történéseket, de az életem minden területe erről szól. Borzasztóan kíváncsi természet vagyok, imádok kérdezni, ezért is lettem riporter. Nagyon fontosnak tartom az önismeretet is, ezért nem titkolom, hogy pszichológushoz is járok. Folyamatosan nyomozok magamon, hogy mit és miért teszek, próbálom elemezni a körülettem és a bennem zajló dolgokat és tanulni.

Nem átlagos a te történeted sem. Nagyon fiatalon kerültél az egyik nagy kereskedelmi televízió esti híradójának műsorvezetői székébe.

Az egyetemen kommunikáció és médiatudományt hallgattam, az egyik mentoromnak köszönhetően kerültem a szegedi tévéhez. Megismerkedtem a riporterkedéssel és később a hírolvasással is. Mindig elmondom, hogy szerintem én voltam az ország legfiatalabb hírolvasója, mert nem voltam 23 éves, amikor elkezdtem, így a hitelességem lehet, hogy megkérdőjelezhető volt. A szakmába ott rögtön bele is szerettem, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar sikerül eljutnom ide. Jókor voltam jó helyen és szerencsém volt, de sokat is tettem azért, hogy megfeleljek.

Hogyan választottak ki hírolvasónak?

Nem úgy kell elképzelni, mint a filmekben, hogy kaptam egy sürgősségi hívást, hogy ma este azonnal be kell ülnöm híradózni, mert vészhelyzet van. Egy castingra hívtak be azzal, hogy kipróbálnának engem erre a pozícióra. Sosem felejtem el, hogy ültem a 33-as buszon és elsírtam magam, mert annyira örültem, hogy kapok egy lehetőséget arra, hogy megmutassam, mit tudok. Nem gondoltam volna, hogy engem választanak majd, de aztán mégis így lett. Nagyon szép, ahogyan eljutottam idáig, egyszer talán majd megírom.

Korábban a hírolvasók mindig érett, középkorú nők voltak, a lendületes, fiatal személyiséged egy új színt hozott a híradózásba. Nem féltél a feladattól?

Harminc éves vagyok, de már tíz éve televíziózom. Nagyon szépen megvoltak a lépcsőfokok, nem volt olyan helyzet, hogy úgy éreztem, túl mély a víz. Az emberek akkor hibáznak, ha nem elég magabiztosak, az én pályám pedig mindig úgy alakult, hogy meg tudtam ugrani az aktuális feladatot. Bármilyen furcsán hangzik, ha most ki kellene állnom 200 ember elé beszélni, sokkal jobban izgulnék, mint esténként, amikor beülök a súgógép elé és akár milliók is hallgathatják.

Egy híradós életében fontos a hitelesség, éppen ezért nem osztasz meg minden részletet az életedből és reklámokat sem vállalsz. Mi számodra az egészséges határ a nyilvánosságot illetően?

Az előző párkapcsolatomnál tanultam meg igazán, hogy mit jelent ez az egész. Ha az életed jobb periódusában tartasz, jó dolog elmesélni, hogy boldog vagy, de amikor valami rossz történik, azt nehéz felvállni, mivel a csalódásairól senki sem szeret beszélni. Nem gondolom, hogy úgy kellene titkolózniuk a közszereplőknek Magyarországon, mint Angelina Jolie-nak, éppen ezért furcsa, ha valaki híres emberként kivonja magát ebből. Ma először kísért el a párom nyilvános eseményre, mert úgy éreztem, hogy jelöltként az eredménytől függetlenül is itt a helyem, és mivel nemcsak a díjátadó, hanem ő is fontos nekem, nem volt kérdés, hogy együtt jöjjünk-e ide. A jövőben sem szeretnék a párkapcsolatomról nyilatkozni, de ha nagyobb esemény következik be az életünkben, azt biztosan eláruljuk majd. Egy esküvőt vagy gyereket amúgy is képtelenség lenne titkolni.

Ha a bulvárt nem is, a közösségi médiát azonban ti is használtátok arra, hogy bejelentsétek, hogy egy pár vagytok.

Valóban kitettünk egy közös fotót, mert előbb-utóbb úgyis megláttak volna bennünket és kérdezgettek volna. Ez történt akkor is, amikor elmaradt az esküvőm. Szerettem volna megelőzni a találgatásokat, a telefonálgatásokat. Ha nagyot fordul az ember élete, akkor szerintem érdemes önként beleállni ezekbe a helyzetekbe és felvállalni, mit gondol a helyzetről, mert ha találgatásokból születnek hírek, az nagyon fájdalmas tud lenni. Nem beszélve arról, hogy akik követnek és szeretnek, megérdemlik, hogy őszinte legyek velük. Most már tudják, hogy nem kell engem sajnálni, sőt, boldogabb vagyok, mint valaha. Számomra ez még belefér, de nem a magánéletemmel szeretnék szerepelni a médiában.

A műsorvezető őszintén beszélt az újrakezdésről.

Leadfotó: Femcafe.hu / Kunos Attila

Oldalak

Szólj hozzá Te is!