„Kurva szar kedvünk volt aznap... Szeles, hideg, őszi időben érkeztem meg a helyszínhez ahol láttam egy idősebb fickót épp lelakatolni egy bringát. Furcsa mód kicsit hasonlított Scherer Péterhez akivel forgatásom volt megbeszélve, de legyintettem, "ez" nem Ő. Majd amikor várakoztam a színház előtt a bringa irányából megközelitett a korábbi alak: Fáradt de nyitott hangon köszönt: "Szervusz, Scherer Péter vagyok." Már a telefonban is mondta nekem, hogy "aznap ő leeresztett lufi lesz, egész nap próbálnak." De nem mondta le, vasi burgonyás dödöllét kért. Apukám Szombathelyen született ahol Pepe suliba járt, mindketten mérnökök, majdhogynem még ismerhették is volna egymást, "egy ivásúak". Pepe is, én is teljesen ki voltunk purcanva. Emlékszem, hogy megkérdezte, felhívhatja e a feleségét amíg tálalok, ez nekem több szempontból is rettentően szimpatikus volt. itt még csak "kerülgettük" egymást... Furcsa volt a közös energiánk, mintha én is arról a bizonyos hosszú, egésznapos próbáról jöttem volna. Ez addig tartott amíg Pepe meg nem kóstolta azt a hideg dödöllét... "Mi ez a ropogós elem? Mangalica kolbászmorzsa, bazdmeg. Beszarok." Aztán ültünk azon a bizonyos padon...magunk elé nézve... és elkezdtünk beszélgetni. Egyszer csak Pepe megkérdezte azt amit azt hittem nem hallok jól: "Te figyelj Bálint, nem ebédelünk HOLNAP együtt?." Köpni-nyelni nem tudtam ráadásul rettentő sűrű napjaim voltak. Ránéztem a naptárra és pontosan 1 és 3 között ráértem amit Pepe javasolt. Igent mondtam hát boldogan és szédelegve mentem haza. Tudtam, hogy eljön ez a nap egyszer, de azt hittem jó sokára. Terveztünk motoros közös sorozatot a Balaton körül amit úgy szeretett. Mentünk volna éttermekbe, kávézókba és közben sztoriztunk volna. De csak volna... Én ma mégsem bánkódom. Természetesen még semmit nem fogtam fel, de a Föld egyik legszerencsésebb flótása vagyok, hogy ismerhettem Scherer Pétert. Ha hívtam telefonon, mikor felvette mindig szórakozott: "micsoda megtiszteltetés, hogy Magyarország kedvenc celebritása, a Séfek Séfe személyesen hívja őt." Jövő héten mentünk volna egy étterembe forgatni, de ma már nem Ő irt vissza. Én mégsem bánkódom mert ő is ezt akarná. 10 perccel egy étteremben forgatás előtt kaptam a hírt és az Ő hangja szólalt meg bennem utána: "Bálint, eszedbe ne jusson ezt lemondani! A munkát el kell végezni, számítanak rád, neked ez a feladatod itt és most. Majd később foglalkozol velem." Néhány hete láttuk őt színpadon. Hátborzongató érzés volt. Elképesztően hitelesen és jól játszotta Karinthy-t akinek nyílt koponyaműtétje volt. Az előadás után Pepe felhívott, mi már eljöttünk mert mondta, hogy feleségével mennek le a Balatonra. 50 méterre ha lehettünk, de azt mondtam, hogy "találkozunk még mi, nem félek. Menjetek csak a Balcsira." És továbbra sem félek. Találkozunk még mi Drága Pepe! Ahogy mindig elköszöntél most én is úgy fogok: "Ölellek" – olvasható a Balint's Pot Facebook-oldalán.
Fotó: Facebook/ Balint's Pot
„Kurva szar kedvünk volt aznap... Szeles, hideg, őszi időben érkeztem meg a helyszínhez ahol láttam egy idősebb fickót épp lelakatolni egy bringát. Furcsa mód kicsit hasonlított Scherer Péterhez akivel forgatásom volt megbeszélve, de legyintettem, "ez" nem Ő. Majd amikor várakoztam a színház előtt a bringa irányából megközelitett a korábbi alak: Fáradt de nyitott hangon köszönt: "Szervusz, Scherer Péter vagyok." Már a telefonban is mondta nekem, hogy "aznap ő leeresztett lufi lesz, egész nap próbálnak." De nem mondta le, vasi burgonyás dödöllét kért. Apukám Szombathelyen született ahol Pepe suliba járt, mindketten mérnökök, majdhogynem még ismerhették is volna egymást, "egy ivásúak". Pepe is, én is teljesen ki voltunk purcanva. Emlékszem, hogy megkérdezte, felhívhatja e a feleségét amíg tálalok, ez nekem több szempontból is rettentően szimpatikus volt. itt még csak "kerülgettük" egymást... Furcsa volt a közös energiánk, mintha én is arról a bizonyos hosszú, egésznapos próbáról jöttem volna. Ez addig tartott amíg Pepe meg nem kóstolta azt a hideg dödöllét... "Mi ez a ropogós elem? Mangalica kolbászmorzsa, bazdmeg. Beszarok." Aztán ültünk azon a bizonyos padon...magunk elé nézve... és elkezdtünk beszélgetni. Egyszer csak Pepe megkérdezte azt amit azt hittem nem hallok jól: "Te figyelj Bálint, nem ebédelünk HOLNAP együtt?." Köpni-nyelni nem tudtam ráadásul rettentő sűrű napjaim voltak. Ránéztem a naptárra és pontosan 1 és 3 között ráértem amit Pepe javasolt. Igent mondtam hát boldogan és szédelegve mentem haza. Tudtam, hogy eljön ez a nap egyszer, de azt hittem jó sokára. Terveztünk motoros közös sorozatot a Balaton körül amit úgy szeretett. Mentünk volna éttermekbe, kávézókba és közben sztoriztunk volna. De csak volna... Én ma mégsem bánkódom. Természetesen még semmit nem fogtam fel, de a Föld egyik legszerencsésebb flótása vagyok, hogy ismerhettem Scherer Pétert. Ha hívtam telefonon, mikor felvette mindig szórakozott: "micsoda megtiszteltetés, hogy Magyarország kedvenc celebritása, a Séfek Séfe személyesen hívja őt." Jövő héten mentünk volna egy étterembe forgatni, de ma már nem Ő irt vissza. Én mégsem bánkódom mert ő is ezt akarná. 10 perccel egy étteremben forgatás előtt kaptam a hírt és az Ő hangja szólalt meg bennem utána: "Bálint, eszedbe ne jusson ezt lemondani! A munkát el kell végezni, számítanak rád, neked ez a feladatod itt és most. Majd később foglalkozol velem." Néhány hete láttuk őt színpadon. Hátborzongató érzés volt. Elképesztően hitelesen és jól játszotta Karinthy-t akinek nyílt koponyaműtétje volt. Az előadás után Pepe felhívott, mi már eljöttünk mert mondta, hogy feleségével mennek le a Balatonra. 50 méterre ha lehettünk, de azt mondtam, hogy "találkozunk még mi, nem félek. Menjetek csak a Balcsira." És továbbra sem félek. Találkozunk még mi Drága Pepe! Ahogy mindig elköszöntél most én is úgy fogok: "Ölellek" – olvasható a Balint's Pot Facebook-oldalán.