Keserű családi múltjáról vallott a népszerű magyar színész: "Nézd, van egy olyan nagyapa, aki felakasztotta az apámat..."

Nagy Zsolt színművész és felesége, Oltai Kata művészettörténész A felszín alatt című műsor friss epizódjának vendégeiként meséltek közös múltjukról, mindennapi küzdelmeikről, és arról a nehéz örökségről, amit felmenőiktől kaptak.
"Én is meg voltam aprítva"
„Nézd, van egy olyan nagyapa, aki felakasztotta az apámat, mert lehúzta az eke szarvával a gyümölcsfának a kérgét. Ő kisbíró volt, kidobolta a házunk előtt, hogy »közhírré tétetik, hogy Nagy Bélát, a fiamat, én kötél általi halálra ítélem«. Áthúzta a meggyfán a kötelet, fölakasztotta apámat, és fölállította egy kis székre, és kirúgta alóla, és fölakasztotta az apámat. Nyilván úgy akasztotta föl, hogy ne haljon bele, de megcsinálta, végigcsinálta a processzust. Na, engem ez az apa nevelt fel. Diszfunkcionális családból jövök. Szóval anyám is meg volt aprítva nagyon sokszor, én is meg voltam aprítva” - mondta a műsorban az 50 esztendős Nagy Zsolt.
Az nlc szemléje szerint a színművész A felszín alatt hétfői epizódjában arról is őszintén beszélt, hogy igyekszik más apa lenni, mint amilyen neki jutott - az apja még évtizedekkel később sem ismerte be, hogy verte nemcsak a feleségét, de a gyerekeit is -, ám hozzátette: nem tud mit kezdeni az otthonról hozott szociokulturális mintákkal. Felesége, Oltai Kata nem értett egyet ez utóbbi megállapítással.
"Erre azért nagyon kevesen képesek"
„Te, például egy olyan apa lettél, aki nem emel kezet a gyerekeire, aki minden nap kapcsolatot tart mind az öt gyerekével, azzal is, aki egy másik földrészen él. Hát én ezeket látom a Zsoltba. Én azt gondolom, hogy hogy nagyon kevesen lépik meg, hogy az olyan családi mintát, amit kvázi előíróan magukra húznak, és pláne egy bizonyos életkor után feladja egy csomó ember, hogy »én ilyen vagyok, nem tudok rajta változtatni, ez vagyok én«, és én rajta meg azt látom, és szerintem ez egy nagyon nagy dolog, amit mindig próbálok sulykolni neki, hogy lássa magában, hogy erre azért nagyon kevesen képesek” - fogalmazott a művészettörténész.
"Én pont olyan vagyok mint az apám. Amikor pillanatok alatt elszállok a gyerekekkel szemben otthon… Mondjuk kiönti a gyümölcslevet az ágyra, és mondom neki »most miért öntötted ki?« És akkor én is megijedek magamtól, és akkor elsírja magát az egyik gyerek, mert fél, és akkor utána: »ah, most mit csináltam?«, akkor most letérdelek és akkor elmagyarázom neki, hogy »ne haragudj, azért volt, mert megijedtem«, és akkor ezt megpróbálom helyrehozni, de már elrontottam, érted?" - folytatta Nagy Zsolt.
Lapozz, a cikk a második oldalon folytatódik!
























