Nem titkolja: Hevesi Tamás betegsége miatt hozott komoly döntést

„Nagyon-nagyon tisztelem a vegánokat, de én nem az vagyok”

Hogyan lehet megoldani, hogy mindig megfelelő vegetáriánus ételekhez jussunk? Otthoni főzéssel vagy ma már az éttermekben is találunk ilyen fogásokat?

A rántott sajt és rántott karfiol korszaka már a múlt. Budapesten számos olyan remek étterem nyílt az elmúlt években, ahol nagyon finom és egészséges vegetáriánus ételeket ehetünk. Nyilván más lenne a helyzet, ha egy kis faluban élnék, de ott is megoldható lenne. A kertben nagyon sok finomság megterem, amiből jókat lehet főzni. Bevallom egyébként, én az a típusú vegetáriánus vagyok, aki eszik halat. Úgy gondoltam, ennyit megengedek magamnak, mert ezt egészségesnek tartom. Egyébként talán azért is van annyi új, vegetáriánus hely, mert sokan jó üzleti lehetőséget látnak benne.

Mi a véleménye a vegánságról, a vegánokról? (Ők azok, akik semmilyen állati eredetű terméket nem fogyasztanak, tehát húst, halat, tojást, tejterméket és például mézet sem.)

Nagyon-nagyon tisztelem a vegánokat, de én nem az vagyok. Nem áll tőlem ez sem távol, bármikor le tudnék mondani a halról például. De a jelenlegi elveimmel ez ütközne. Úgy gondolom, a halakat ki kell fogni, máskülönben túl sok lenne. Ennélfogva nem is tartom gyilkolásnak.

Mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon kevésbé nyitottak erre az életszemléletre, mint Európa más országaiban? Sokan a mai napig nem túl elfogadóak a vegetarianizmussal kapcsolatban.

Azért, mert mi húsevőként szocializálódtunk, úgy nőttünk fel. Gyulán, a kolbász városában elég hülyén néztek rám a barátaim, amikor felálltam az asztaltól és azt mondtam, ez volt életemben az utolsó falat hús. Megettem egy sült kolbászt, ők pedig röhögtek, nem akarták elhinni, pedig én ott és akkor elvágtam. 23 éves koromban egyik pillanatról a másikra lettem vegetáriánus. Nem is hiányzott a hús soha, kezdetben volt csak egy kicsit nehéz.