Go Go Faragó! – Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó 70 éves

Hetven éves lett Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó, edző, a nemzet sportolója, a hetvenes-nyolcvanas évek magyar vízilabdasportjának egyik legnagyobb egyénisége.

Születésnapját ünnepli a magyar legenda

1952. augusztus 5-én Budapesten született. 1965-ben a BVSC-ben kezdett vízilabdázni, majd 1970-től a Vasas SC csapatában aratta legnagyobb hazai sikereit, kilenc alkalommal segítette bajnoki címhez a piros-kékeket, ezenkívül négyszeres Magyar Kupa-győztes (1971, 1981, 1983, 1984), kétszeres BEK-győztes (1979, 1984). 1970-ben már tagja volt az ifjúsági Európa-bajnokság hatodik helyezett csapatnak és 1971-ben ifjúsági Európa-bajnok lett.

1970-ben, 18 évesen mutatkozott be a felnőtt válogatottban, ahol 1985-ig 258 mérkőzésen játszott. Háromszor állhatott dobogóra olimpián. Az 1976-os montreali olimpián arany-, 1972-ben Münchenben ezüst-, valamint 1980-ban Moszkvában bronzérmet szerzett.

„Tonó” volt az 1976-os montreali olimpiai siker fő részese, 22 góllal lett a torna gólkirálya. Az olaszok elleni döntő győzelem hőse, mesternégyese körülbelül akkora szenzáció volt, mint Puskás Öcsi négy gólja az 1960-as glasgow-i BEK-döntőben.

A világ legjobb vízilabdázója

1973-ban Belgrádban világbajnok lett, mellette kétszer lett Európa legjobbja (1974, 1977) a nemzeti csapattal, ezenkívül kétszeres világbajnoki 2. helyezett (1975, 1978) és Európa-bajnoki 2. helyezett (1970). Pályája csúcsán a világ legjobb pólósaként tartották számon. Fizikai adottságai kiváló technikával párosultak, bámulatos támadó- és lövőtudásáról volt ismert. A medencében világklasszis volt.

1980-ban elvégezte az állatorvostudományi egyetemet, majd 1981-ben a Testnevelési Főiskolán vízilabda-edzői oklevelet szerzett. 2003-tól mesteredző. 1984-től a német Düsseldorf, majd 1987-től az olasz Arenazno csapatánál játszott, ahol játékosedzőként Olasz Kupa-győztes (1988) és KEK-győztes (1988) is volt.

Edzői sikerek

Az aktív sportolástól 1989-ben vonult vissza, ekkor kezdődött edzői pályafutása, amikor elvállalta az Orvosegyetem SC (OSC) vezetőedzői posztját, később pedig a BVSC férfi csapatának edzője volt. Ebben az időszakban a junior válogatott szövetségi kapitányaként is tevékenykedett. Csapatával 1990-ben ezüstérmet szerzett az Európa-bajnokságon. 1992-től ismét Olaszországban, az RN Florentia vezetőedzője lett.

1993-ban visszatért Magyarországra és Csapó Gáborral vízilabda-iskolát nyitott, egyúttal a magyar ifjúsági válogatott edzője lett, amellyel 1995-ben világbajnokságot is nyert. 1995 és 2000 között a Vasas SC férfi csapatának vezetőedzőjeként dolgozott. A csapattal kétszer is megnyerte a Magyar Kupát (1996, 1997), és kétszer lett bajnoki második (1996, 1997).

2000 és 2005 között a női válogatott szövetségi kapitánya volt. Vezetése alatt a válogatott 2001-ben Európa-bajnok és világbajnoki ezüstérmes, 2002-ben világkupa-győztes, 2003-ban Európa-bajnoki 2. helyezett, 2004-ben világliga 2. helyezett lett, majd 2005-ben Montrealban a világbajnokság megnyerésére vezette a csapatot. Ezt követően – családi okokra, hármas ikreivel való fokozottabb törődésre való hivatkozással – lemondott a kapitányi tisztségről. 2005 második felében a Vasas SC vízilabda-utánpótlásának szakmai igazgatója lett, és 2015-től a női utánpótlás válogatott szövetségi kapitánya.

Sportolói és edzői pályafutása alatt számos kitüntetésben részesült. 1975-ben és 1976-ban is az év magyar vízilabdázója volt. A Swimming and Water Polo magazin 1982-ben megválasztotta minden idők legjobb vízilabdázójának. 1993-tól tagja a vizes sportok hírességeit tömörítő Hall of Fame-nek. 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2002-ben Miniszteri elismerő oklevéllel, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

2000-ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába, 2003-ban tagja lett a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületének, a Halhatatlanok Klubjának. 2005-ben megválasztották az év szövetségi kapitányának. 2008-ban Mezőtúr, 2014-ben Budapest díszpolgára lett. 2013-ban az egyetemi sport népszerűsítéséért Aranyplakettet vehetett át. 2020-ban a Nemzet Sportolói közé választották.

1989 óta a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségi tagja. A mai napig aktívan dolgozik a vízilabdasport utánpótlásában, sőt oktatóvideó-sorozatot is közzétett az interneten – írja az MTVA Sajtóarchívumának portréja.

Leadfotó: MTI/Kovács Tamás

Oldalak