Súlyos lelki terheket cipelt: gyerekgyilkos erőszaktevőt fogadott fiának a legendás magyar színésznő

Fónay Márta hazánk egyik legkiemelkedőbb komikája volt: a Jászai Mari-díjas színésznő sikert sikerre halmozott, a színfalak mögött azonban súlyos magánéleti gondok árnyékolták be a mindennapjait.

Saját fiaként szerette

Fónay Márta 1914. szeptember 24-én látta meg a napvilágot Vácott: később a budapesti Színiakadémián a régi színiiskola nagy szavalóművésze, Hettyey Aranka növendékeként tragikának tanult, majd együtt végzett Básti Lajossal, Gobbi Hildával, Szörényi Évával és Perczel Zitával. Tehetségének felfedezése elég soká késlekedett: tíz évet töltött vidéken – Nagyváradon, Pécsett, Debrecenben Kassán és Szegeden –, mígnem 1945-ben Várkonyi Zoltán hívta a Művész Színházhoz Anouilh Euridikéjének egyik karakterszerepére. Szakmai pályája – kisebb megszakítással – több mint negyven éven keresztül tartott, a közönség pedig ma is szereti a nagymamás alkatú, falusi háziasszony habitusú, kitűnő művésznőt, aki sikert sikerre halmozott, mind a világot jelentő deszkákon, mind a filmvásznon. Sugárzott belőle az életöröm és a jókedv, pedig a kulisszák mögött számtalan nehézséggel kellett megküzdenie…

Miután Fónay Márta a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, szerepek sokasága és hatalmas sikerek következtek. Mindeközben a magánélete fenekestül felfordult: még fiatalasszony volt, amikor a férje nem tért haza a világháborúból. Évekig semmilyen hír nem érkezett felőle, és senki sem tudta, hogy szovjet hadifogságba esett – végül 1955-ben csontsoványan és megtörten hazatért.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: Fortepan / Szalay Zoltán