Csepregi Éva: "Nagyon sokszor kellett megküzdeni a férfiak egyeduralmával"

Kedden rendezték meg az első, igazán exkluzív Nőként a zeneiparban szakmai- és közönségtalálkozót, amelyen összegyűlt a magyar zenei élet krémje. A rendezvény - amelyet Horányi Juli énekes és dalszerző, Németh Netti brandstratéga és Fejes Ada zenei menedzser álmodott meg - fő célja volt, hogy a szakemberek közösen reflektáljanak arra, miért lehet olyan kevés sikeres szóló női előadó Magyarországon. A rendezvény egyik kerekasztal beszélgetésének vendége Csepregi Éva énekesnő, a Neoton Família tagja volt. Arról kérdeztük, milyen tapasztalatai voltak pályája során a nők hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatban a zenei életben.

Miért érzed fontosnak, hogy létrejött ez a szakmai- és közönségtalálkozó?

Csepregi Éva: Egyrészt én minden olyan rendezvénynek örülök, ami egy kicsit szokatlan. Én is egy kicsit ilyen kakukktojásnak érzem magam, mert nagyon sok a fiatal, nagyon sok az olyan, aki nyilván ma már egészen mást gondol erről a világról, mint ahogy annak idején mi gondolkodtunk. Éppen ezért tényleg egy izgalmas dolognak tartom, mert kíváncsi vagyok, hogy hogy gondolkodnak a mai fiatalok, és hát hogyha ehhez hozzá tudok tenni valamit, akkor már megérte.

Szerinted hogyan változott a nők helyzete a zeneiparban az elmúlt évtizedekben?

Csepregi Éva: Én úgy látom, hogy nekünk nehezebb helyzetünk volt annak idején, ma már a női előadók valahogy sokkal nagyobb teret kaptak. Tehát nagyon megváltozott a feladatuk is egyébként. Nagyon sok mindenben kell részt venni ahhoz, hogy láthatóak legyenek, de ezzel együtt én úgy gondolom, hogy nekünk nehezebb helyzetünk volt, mert nagyon el volt férfiasodva a szakma, és a popzene, mint olyan, az egy kicsit újkeletű ötletnek tűnt. És ugye a rockzenében nagyon sok férfi volt, a popzenében egyre több lány. És így szépen átalakultak a dolgok, úgyhogy ma már olyan sokrétű a zenei élet, hogy sokkal könnyebb talán megtalálni a helyet benne.

A karriered során tapasztaltál megkülönböztetést a zeneiparban?

Csepregi Éva: Én egy olyan zenekarban nőttem fel, és még mindig abban játszom, ahol fiúk vannak, lányok vannak, tehát férfi-nő összetételű a zenekar. Ugye mindig vegyes vokált énekeltünk. Nagyon sokszor kellett megküzdeni a férfiak egyeduralmával. Tehát én mindig úgy éreztem, hogy egy kicsit háttérbe vagyunk szorítva. Ugye nálunk azért a nagy áttörést az az hozta, hogy külföldön, Japánban nagyon sikeres volt a zenekar. És én egész addig úgy éreztem, hogy nem vagyok nagyon számottevő a zenekarban. De ott Japánban egyre több kép jelent meg rólam, tehát jobban kihangsúlyozták a szerepemet. Tehát ott volt egy ilyen áttörése ennek a dolognak. És akkor talán a fiúk is jobban elfogadtak.

Mit tanácsolnál azoknak a fiatal nőknek, akik most lépnek be a zenei szférába?

Csepregi Éva: A maiaknak szerintem azt tanácsolom, hogy minél többet tudjanak meg erről a szakmáról. Zenéljenek, tanuljon meg vagy zongorázni vagy gitározni, írja meg a maga mondanivalóját. Tehát rendkívül fontos ebben a szakmában még mindig az, hogy mi az üzenet. Ugye akiket látunk, hogy nagyon sikeresek, ott mindig érezni, hogy átjön az üzenet. És ma Magyarországon még mindig ez a legfontosabb, hogy üzenjenek a rajongóiknak.

Szerinted mi a titka a Neoton Famíliának, hogy máig ekkora népszerűségnek örvend?

Csepregi Éva: Hát egyrészt biztos, hogy ott kezdeném, hogy a dalokban van elrejtve ez a rejtély. Hogy olyan dalok születtek, amik ugyanakkor nem voltak olyan nagyon nagyra becsülve a média által, de valahogy mégiscsak bizonyítottak. Nagyon fontos az, hogy a hangszerelésekben, a szövegekben és hát magában a dalban legyen olyan, ami átível az év

Miért érzed fontosnak, hogy létrejött ez a szakmai- és közönségtalálkozó?

Csepregi Éva: Egyrészt én minden olyan rendezvénynek örülök, ami egy kicsit szokatlan. Én is egy kicsit ilyen kakukktojásnak érzem magam, mert nagyon sok a fiatal, nagyon sok az olyan, aki nyilván ma már egészen mást gondol erről a világról, mint ahogy annak idején mi gondolkodtunk. Éppen ezért tényleg egy izgalmas dolognak tartom, mert kíváncsi vagyok, hogy hogy gondolkodnak a mai fiatalok, és hát hogyha ehhez hozzá tudok tenni valamit, akkor már megérte.

Szerinted hogyan változott a nők helyzete a zeneiparban az elmúlt évtizedekben?

Csepregi Éva: Én úgy látom, hogy nekünk nehezebb helyzetünk volt annak idején, ma már a női előadók valahogy sokkal nagyobb teret kaptak. Tehát nagyon megváltozott a feladatuk is egyébként. Nagyon sok mindenben kell részt venni ahhoz, hogy láthatóak legyenek, de ezzel együtt én úgy gondolom, hogy nekünk nehezebb helyzetünk volt, mert nagyon el volt férfiasodva a szakma, és a popzene, mint olyan, az egy kicsit újkeletű ötletnek tűnt. És ugye a rockzenében nagyon sok férfi volt, a popzenében egyre több lány. És így szépen átalakultak a dolgok, úgyhogy ma már olyan sokrétű a zenei élet, hogy sokkal könnyebb talán megtalálni a helyet benne.

A karriered során tapasztaltál megkülönböztetést a zeneiparban?

Csepregi Éva: Én egy olyan zenekarban nőttem fel, és még mindig abban játszom, ahol fiúk vannak, lányok vannak, tehát férfi-nő összetételű a zenekar. Ugye mindig vegyes vokált énekeltünk. Nagyon sokszor kellett megküzdeni a férfiak egyeduralmával. Tehát én mindig úgy éreztem, hogy egy kicsit háttérbe vagyunk szorítva. Ugye nálunk azért a nagy áttörést az az hozta, hogy külföldön, Japánban nagyon sikeres volt a zenekar. És én egész addig úgy éreztem, hogy nem vagyok nagyon számottevő a zenekarban. De ott Japánban egyre több kép jelent meg rólam, tehát jobban kihangsúlyozták a szerepemet. Tehát ott volt egy ilyen áttörése ennek a dolognak. És akkor talán a fiúk is jobban elfogadtak.

Mit tanácsolnál azoknak a fiatal nőknek, akik most lépnek be a zenei szférába?

Csepregi Éva: A maiaknak szerintem azt tanácsolom, hogy minél többet tudjanak meg erről a szakmáról. Zenéljenek, tanuljon meg vagy zongorázni vagy gitározni, írja meg a maga mondanivalóját. Tehát rendkívül fontos ebben a szakmában még mindig az, hogy mi az üzenet. Ugye akiket látunk, hogy nagyon sikeresek, ott mindig érezni, hogy átjön az üzenet. És ma Magyarországon még mindig ez a legfontosabb, hogy üzenjenek a rajongóiknak.

Szerinted mi a titka a Neoton Famíliának, hogy máig ekkora népszerűségnek örvend?

Csepregi Éva: Hát egyrészt biztos, hogy ott kezdeném, hogy a dalokban van elrejtve ez a rejtély. Hogy olyan dalok születtek, amik ugyanakkor nem voltak olyan nagyon nagyra becsülve a média által, de valahogy mégiscsak bizonyítottak. Nagyon fontos az, hogy a hangszerelésekben, a szövegekben és hát magában a dalban legyen olyan, ami átível az éveken. Mert ugye egy Santa Maria az még most is tud valamit mondani azzal, hogy ”Az se baj, ha felfedezzük Amerikát.” Tehát hogy legyen valami leleményesség a szövegekben. Szerettük az irodalmat, a történelmet, és ezek mind visszaköszöntek a dalainkban, és talán ez is az, ami megérinti a maiakat is.

Lead kép: Femcafe